Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A 250 éves tatai platán lett az Év fája 2022-ben

A tatai Angolkertben, a Cseke-tó partján található, szinte fekvő 250 éves platán nyerte el idén az Év fája címet az online megrendezett voksoláson – közölte honlapján a kezdeményezést szervező Ökotárs Alapítvány.

Létrehozva:

|

Tájékoztatásuk szerint a tatai platán, amely 3887 szavazattal győzött,  valószínűleg ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett, majd törzséből további támasztó gyökereket növesztett. A tatai Angolkert egyik legjellegzetesebb fája egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett. A 2010 óta minden évben megszervezett versenyre idén 32 fát jelöltek, majd a szakmai zsűri választotta ki a 12 döntőst. A fákra összesen 12606 on-line közönségszavazat érkezett. Az Év fája egy speciális kezelést nyert, az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa pedig – a Pest megyei Dánszentmikós határában található Micsky hársak egyike, az Aggastyán – az OEE ajándékcsomagját kapta. A zsűri döntése alapján a Lengyeli-legelő fái kapták a 2022-es Hős fa címet. A legelő a Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, a matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idilli állapotnak azonban hamarosan vége, mert a tervbe vett M76-os autóút nyomvonala a legelő közepén halad – emlékeztet az Ökotárs Alapítvány.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák