Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel milliárdos cégét a Patagonia alapítója

A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel több milliárd dollárt érő vállalatát Yvon Chouinard, a túraruházatot és -felszereléseket kínáló Patagonia alapítója.

Létrehozva:

|

Olyan megoldást kerestünk, amelyben több pénz fordíthatunk a klímaválság elleni küzdelemre, miközben a cég által képviselt értékeket is megőrizzük – írta a venturai (Kalifornia) központú vállalat honlapján a 83 éves alapító-tulajdonos. Döntése értelmében a Patagonia szavazati jogot biztosító részvényeit egy – a családtagok által felügyelt – vagyonkezelőre ruházzák át. A szavazati jog nélküli részvények pedig egy nonprofit környezetvédelmi szervezethez, a Holdfast Collective-hez kerülnek, így a cég 100 millió dollárra becsült éves nyeresége a globális felmelegedés elleni küzdelmet és a természetvédelmet fogja szolgálni. Yvon Chouinard, aki saját közlése szerint feleségével és két gyermekével egyetértésben adományozza el cégét, reméli, hogy modellje a kapitalizmus egy olyan formájának kialakulását ösztönzi, “amelynek végső eredménye nem néhány dúsgazdag és egy rakás szegény ember”. “Egyetlen részvényesünk most a Föld” – írta közleményében az üzletember. A The New York Times kereken hárommilliárd dollárra (1220 milliárd forint) becsüli az öt kontinensen több száz áruházzal rendelkező cég értékét. A nem egészen 50 éve alapított Patagonia hamar bekapcsolódott a környezetvédelembe, gondosan megválogatta a felhasznált alapanyagokat, és bevételének 1 százalékával már eddig is minden évben környezet-, illetve természetvédő civil szervezeteket támogatott.

Mint az alapító írja, megtehették volna, hogy eladják a céget, és az összes pénzt eladományozzák, de nem lehettek biztosak abban, hogy az új tulajdonos megőrzi a cég által képviselt értékeket és megtartja az összes alkalmazottat. Szerinte a tőzsdei bevezetés “katasztrofális” lett volna, mert a tőzsdén jegyzett cégekre túl nagy nyomás nehezedik a rövid távú nyereség érdekében, az életképesség és a hosszú távú felelősség kárára. A The New York Times szerint más gazdag üzletemberek is támogatnak közérdekű ügyeket, de a Patagonia-féle konstrukció nem jár anyagi előnyökkel Chouinard és családtagjai számára, sőt az üzletembernek várhatóan adót kell fizetnie a nagy értékű adomány után. A Yosemite Nemzeti Park meredek szikláinak megmászásáról is híres üzletember nettó magánvagyonát 1,2 milliárd dollárra becsülik.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Eltűnnek a megszokott városi fák? Szeged új zöld projektje megmutatja, mi jön helyettük

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket – írja az alternativeneriga.hu. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk. A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk – hangsúlyozta az alpolgármester. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.

2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember. Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak. Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák