Zöldinfó

Áder János: a klímaváltozást már nem lehet megállítani, de lassítani igen

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-25

Szerző:

Hell

A klímaváltozást már megállítani nem, de lassítani még lehet, és alkalmazkodni kell a változásokhoz – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Semmelweis Egyetemen a Zöld Egyetem – a környezetünkért közösen című tantárgy keretében tartott előadásán kedden este.

A most kibocsátott szén-dioxid-molekula még évtizedekig itt lesz és kifejti hatását – hívta fel a figyelmet. A Föld lakossága pedig 2050-ig a jelenlegi 8 milliárdról 10 milliárdra nő, már csak ezek miatt sem lehet csökkenteni a kibocsátást és megállítani a klímaváltozást. Ugyanakkor hozzátette, muszáj lassítani és közben alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokhoz. Például már nem lehet ugyanazokat az erdőket telepíteni, mint 50 évvel ezelőtt, új búza, kukorica és napraforgó vetőmagokra van szükség, melyek nemesítése akár 15 évig is eltarthat. Készülni kell a szélsőséges időjárási eseményekre, a 2-3 évenkénti aszályos időszakokra és ugyanakkor az árvizekre. Nem Magyarország van Európában a legrosszabb helyzetben, de minket jobban sürget az idő – figyelmeztetett Áder János. Magyarország Európa élvonalában van a szennyvíztisztitás, az árvízvédelem és a károsanyagkibocsátás csökkentése terén, utóbbi részben a volt szocialista ipar megszűnésének és az ipari, technológiai váltásnak a következménye – tette hozzá a volt államfő.

Arról is beszélt, hogy atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. A nap- és szélenergia kapacitását lehet bővíteni, de amíg az energiatárolás problémája nincs megoldva, addig nem elég a zöld energia, kellenek az alaperőművek. Az emberiség meg akar szabadulni a fosszilis energiától – leghamarabb a széntől, aztán az olajtól, majd a gáztól -, de energiára, áramra szüksége lesz. Ha pedig nincs fosszilis-, akkor szükség lesz atomerőművekre – mondta. Az évenkénti, több tízezer résztvevővel megrendezett globális klímakonferenciák kapcsán Áder János azt emelte ki: sokkal hatékonyabb lenne, ha Egyesült Államok és Kína tárgyalna, amelyek a világ károsanyagkibocsátásának 40 százalékáért felelősek, aztán bekapcsolódnának a G20-ak, amelyek már a 80 százalékáért; így eredményesebbek lehetnének a tárgyalások.

Megjegyezte, hogy nem ebben az irányba tart a világ, mindaz ami e téren zajlik, szemfényvesztés. Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő – jegyezte meg a korábbi köztársasági elnök. Áder János beszélt arról is, hogy jelenleg a 8 milliárd emberből 2,5 milliárd él úgynevezett vízstressz körülményei között, azaz nincs elegendő vize, 2050-re az akkori, várhatóan 10 milliárd ember fele, mintegy 5 milliárd kerülhet ilyen helyzetbe. A Földön található víz mindössze 2,5 százaléka édesvíz – amelynek nagy része fagyott állapotban van -, így csak mindössze 0,007 százalék felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz.

A klímaváltozás problémája 80 százalékban a vízen keresztül jelentkezik. “Szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz” – mondta Áder János. A sok víz problémája elsősorban az árvizeket jelenti. Nemrég Pakisztánban 30 milliárd dolláros kárt okozott egy árvíz. Magyarország sem marad ki ebből: 2013-ban a nagy dunai árvíz 892 centiméteren tetőzött Budapesten, ami minden addigi rekordot megdöntött. Az akkori és a jelenlegi vízállás között 6 méter a különbség – tette hozzá.

A kevés víz problémája idén különösen drámaian jelentkezett, 2022 az aszályról szólt. Magyarország egyes területein 2 hónapig nem esett eső, a talaj felső 1 méteréből minden nedvesség eltűnt, 120 patak, folyócska, tó teljesen kiszáradt, félmillió hektáron tönkre ment a kukorica, napraforgó, a kár mintegy 1000 milliárd forint – mondta a volt államfő. A szennyezett víz drámája különösen a fejlődő országokban jelentkezik, ahol a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. Az óceánokon 3 nagy szemétsziget úszik, területük együtt akkora mint India. Magyarországra a Tiszán Ukrajnából és Romániából érkezik szennyezés; 2 éve Vásárosnaménynál gépsort állítottak fel, amely jelzi és begyűjti a szomszéd országokból folyón érkező szemetet. Ezt Magyarország saját költségvetéséből finanszírozza – mondta a volt államfő. Az országnak sok vize van ugyan, de 90 százaléka határon túlról érkezik. “Mennyiségét, minőségét tekintve kiszolgáltatottak vagyunk” – mondta Áder János, és hozzátette, ezzel a vízzel jól kell gazdálkodni.

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Tovább olvasom