Zöldinfó
Arany fokozatot kapott a Soproni Egyetem a fenntartható egyetemek világranglistáján
A Soproni Egyetem idén a harmadik legzöldebb hazai egyetemként került az UI GreenMetric elnevezésű világranglistára és arany fokozatban kvalifikálta magát a 206. helyre a 85 országot és 1050 intézményt számláló, fenntarthatósági szempontok alapján készül nemzetközi rangsorban – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az eredményt három értékelési ciklust követően érte el az intézmény, amely a “zöld egyetem” filozófia gyakorlatban történő hatékony megvalósításának és a fenntarthatósággal kapcsolatos célirányos fejlesztéseinek köszönhető. A felsőoktatási intézmény a világranglistán az előző évhez képest 76 helyet javított, a résztvevő hazai 11 egyetem közül pedig két helyet. A 2022-es felmérés nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatósággal kapcsolatos közösségi tevékenységek felmérésére, az egyetemek fenntartható működtetésének járvány utáni átalakulására és helyreállítására.
Az egyes értékelési területeket figyelembe véve a Soproni Egyetem az “Energia és klímaváltozás” területen előrelépett, megszerezte a második helyet a hazai egyetemek között, emellett megtartotta második helyezését a fenntarthatósággal kapcsolatos “Oktatás és kutatás” és “Vízgazdálkodás” nevű dimenziókban. Az egyetem 82 indikátor mentén szolgáltatott adatokat. Elemzéseket végzett az intézmény zöldfelületei, beépített és nyitott terei, energiatakarékos eszközei, épületállománya, megújuló energiaforrásai, energiafelhasználása, üvegházhatású gázok kibocsátása és ennek csökkentésére tett intézkedéseiről, valamint hulladékkezelési és újrahasznosítási elveiről, szelektív hulladékgyűjtéséről, vízvédelmi programjáról, zéró emissziós járművekkel kapcsolatos sajátosságairól, fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusairól, öntevékeny hallgatói szervezeteiről és tudományos publikációiról.
A közlemény idézi Fábián Attilát, a Soproni Egyetem rektorát, aki elmondta: a következő években az intézményfejlesztési tervek megvalósítása során számos olyan beruházás várható, amelyek hatással lesznek a fenntarthatósági programjaik kedvező alakulására is. Az Universitas Indonesia (UI) által kidolgozott GreenMetric zöld egyetemi világrangsorolást 2010-ben hívták életre az egyetemi kampuszok fenntarthatóságáért tett erőfeszítések mérésére.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
