Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az iskolákban rendszeres téma a környezet védelme egy felmérés szerint

Az iskolákban rendszeres téma a környezet védelme: a természet megóvásának fontossága nemcsak a tanórákon kerül elő, hanem különböző programokon és a tanulók ötletei nyomán is – állapította meg egy új, a témával foglalkozó felmérés.

Létrehozva:

|

A környezettudatosság szempontjából az iskolákban a három legfontosabb törekvés a szelektív szemétgyűjtés, az áram-, a papír- és a vízfelhasználás csökkentése, valamint a tömegközlekedés, a kerékpár, a roller és az e-járművek használatának ösztönzése – írta kutatásának eredményeit összegezve a K&H az MTI-hez eljuttatott közleményében. A pénzintézet arról kérdezte az általános iskolákat, hogyan találkoznak a gyerekek a környezetvédelem fontosságával. A kutatásban a Hűsítő ligetek programjukba bekapcsolódó intézmények közül 53 vett részt.

A felmérés kimutatta, hogy a válaszadó intézmények csaknem fele megújuló energiát is használ, minden negyedik iskolában pedig helyi alapanyagokból készült étel kerül a diákok asztalára. A károsanyag-kibocsátást ugyanakkor egyelőre csak minden ötödik iskola tudja csökkenteni. Több iskolában található használtolaj-gyűjtő, néhánynak az udvarán komposztáló és iskolakert is van. A kutatás szerint az ember és a természet harmóniájával a tanórákon is rendszeresen foglalkoznak. A legtöbbet környezetismeret és osztályfőnöki órán (85 százalék), de földrajz- (74 százalék) és technikaórán (72 százalék) is előkerül ez a téma. Többen említették még a nyári táborokat, az erdei iskolákat, a szakköröket és a fenntarthatósági témahetet. A környezetvédelmi jellegű programok közül a legnépszerűbb a növények ültetése (91 százalék), a madáretetés (87 százalék) és a takarítási akció volt az iskola környezetében (83 százalék) – áll a közleményben.

 

Zöldinfó

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.

Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.

A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.

A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.

Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák