Zöld Energia
Egymilliárd eurós beruházással fejleszti a Google a felhőszolgáltatását Németországban
Egymilliárd eurós (350 milliárd forint) beruházást indít Németországban a Google a felhőszolgáltatása (Google Cloud) fejlesztésére – jelentették be Berlinben.
Az amerikai vállalat a frankfurti úgynevezett felhőrégió kapacitásának bővítésére felépít egy új adatközpontot a Frankfurt melletti Hanauban. A világ legnagyobb internetes adatforgalmi csomópontjától, a frankfurti DE-CIX-től húsz kilométerre fekvő központ tízezer négyzetméteres és 2022-ben készül el. Az ügyfelek adatait tároló és számukra számítási szolgáltatásokat végző, platformokat és szoftvereket biztosító adatközpont működéséhez szükséges energia 80 százalékát megújuló forrásokból állítja elő a Google partnere, az Engie nevű francia energiaszolgáltató, amely 2030-ra 100 százalékra emeli ezt az arányt. A beruházást a felhőszolgáltatások iránti németországi igény növekedésére építve határozták el. A fejlesztés révén tovább javul a Google Cloud szolgáltatások megbízhatósága és gyorsasága – közölte a vállalat. Létrehoznak egy új felhőrégiót is, amelynek központja Berlin és a főváros körül elhelyezkedő Brandenburg tartomány lesz. Az évtized végéig tartó fejlesztési programban ott is építenek megújuló energiával működő adatközpontokat.
A Google beruházási programja nemcsak a megújuló energiaforrások használata és a digitális infrastruktúra fejlődését tekintve “erős jelzés” Németország mellett, hanem Németország “stratégiai szuverenitását” is javítja – emelte ki berlini tájékoztatóján Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter, utalva arra, hogy a helyi adatközpontok révén a németországi felhasználók adatai az országhatáron belül maradnak. A Google világszerte a harmadik a felhőszolgáltatások piacán az Amazon AWS nevű és a Microsoft Azure nevű szolgáltatása után. A világ legnagyobb részén elérhető Google Cloud 27 régióba, és ezeken belül összesen 82 úgynevezett zónába szervezve működik. Németország a Google – illetve a tulajdonos Alphabet – egyik legfontosabb külföldi bázisa, helyi képviseletét 2001-ben nyitotta és az idén már több mint 2500 embert foglalkoztat.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
