Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaügyi Minisztérium: idén másodszor áll 90 százalékon a hazai gáztárolók töltöttsége

Idén másodszor áll 90 százalékon a hazai gáztárolók töltöttsége – közölte az Energiaügyi Minisztérium a Facebook-oldalán.

Létrehozva:

|

Azt írták: az április óta folyamatos betárolásnak köszönhetően először a nyáron érte el ezt a szintet Magyarország. Az uniós elvárás szerint november elejére kellett volna a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamoknak 90 százalékos töltöttségig jutniuk. A magyar mutató már augusztus végére magasabban alakult, végül 98 százalék felett tetőzött a fűtési szezon két hónappal ezelőtti kezdetére – tették hozzá. A télies időjárás beköszöntével hosszú hetek óta folyik a kitárolás. A hazai töltöttség idén másodszor érte el a 90 százalékot mostanra, így valamelyest magasabb, mint az uniós átlag. A fogyasztásarányos adatban még jobban áll Magyarország, a magyar 60 százalék több mint kétszerese az európai középértéknek, a tagállamiak közül a harmadik legjobb arány. Az elérhető készletmennyiség másfélszeresen múlja felül a 2021-es egész éves lakossági gázfelhasználást – ismertették.

Hangsúlyozták, hogy a megfelelő téli felkészülés megnyugtató módon szolgálja a hazai fogyasztók biztonságos ellátását. Az igények a betárolt tartalék mellett a belföldi kitermelésből és a folyamatos importszállításokból is fedezhetők. Úgy fogalmaztak, a még mintegy 6 milliárd köbméternyi földgázkészlet garantálja, hogy “a magyar családok akár keményebb mínuszokban is melegen tarthassák otthonaikat”, hozzátéve, ezt nemzetközi összevetésben olcsón tehetik meg, hiszen a rezsivédelemnek köszönhetően jelenleg is Európa legalacsonyabb gáz- és áramárát fizetik.

Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!