Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Homokkal fűtenek egy finnországi várost

Létrehozva:

|

A tárolóban hónapokra képesek elraktározni az energiát 500-600 Celsius-fokos hő formájában.

A Vatajankoski finnországi szolgáltató és a szintén az országban működő Polar Night Energy startup egy homok alapú, magas hőmérsékletű energiatároló rendszert helyezett üzembe – számol be a PV Magazine. A megoldással szezonális alapon biztosíthatják a nyugat-finnországi Kankaanpää városának távfűtését. A tároló létesítmény egy, a Vatajankoski által üzemeltetett erőmű területén található, fűtőteljesítménye 100 kilowatt, energiateljesítménye pedig 8 megawatt. A rendszer egy 4-szer 7 méteres, acélból készült tárolóban helyezkedik el, és képes hónapokra elraktározni az áramot hő formájában, 500-600 Celsius-fokon. „A tároló építése jól sikerült, különös tekintettel arra, hogy a megoldás teljesen új” – nyilatkozta Markku Ylönen, a Polar Night Energy műszaki igazgatója. Mint hozzátette, némi nehézségek és késés ellenére mindent sikerült megvalósítani, és a homok már forró is. A Vatajankoski a tároló hőjét arra használja fel, hogy felmelegítse a szervereitől származó hulladékhőt.

Ezt az energiát táplálják a távhőhálózatban, ehhez azonban az kell, hogy először szezontól függően 75-100 Celsius-fokosra melegítsék fel az alapvetően nagyjából 60 Celsius-fokos hulladékhőt. A rendszer mérete több tíztől több tízezer köbméterig terjedhet. A homokot nemcsak a kankaanpääi projektnél használt hengerben, hanem akár a felszín alatt is tárolhatják. Utóbbi megoldással rengeteg helyet spórolhatnak, ami kifejezetten hasznos lehet az ipari telephelyeken. A tárolóban teljesen hétköznapi, speciális kezelésen nem átesett, száraz homokot alkalmaznak, a rendszer levegőt áramoltató csövekkel működik. Amikor a levegőt felmelegítik, a csövekbe bepumpálva eléri a homokot, 500-600 Celsius-fokosra hevítve azt.

Nem ez az első alkalom, amikor hasonló módszert dolgoznak ki. Korábban az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma és az olaszországi Magaldi Green Energy is előállt ilyen létesítmény ötletével.

 

Advertisement

 

 

Kép: Polar Night Energy

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák