Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Két tartalék erőmű beindításával kerülte el Finnország az áramhiányt

Finnországnak két tartalék erőművet kellett csütörtökön beindítania ahhoz, hogy elkerülje az áramhiányt – jelentette be a hálózatért felelős üzemeltető, miután augusztus végén már figyelmeztetett, hogy a télen áramkimaradások veszélye fenyeget az európai energiaválság miatt.

Létrehozva:

|

A Fingrid nevű üzemeltető által fűtőolajjal működtetett tartalékerőművek, a délkeleten fekvő Huutokoski és a délnyugati országrészben található Forssa három órán át működtek – jelentette be közleményében az állami tulajdonú vállalat. Mintegy évi két alkalommal sor kerül ugyan ilyen vészhelyzeti beindításokra, ám ez a termelés nagyobb kiesése okán következik be, nem pedig az áramhiány veszélye miatt. “Ma reggel a termelés és az import nem volt elegendő a fogyasztás biztosítására” – fogalmazott Minna Laasonen, a Fingrid egyik tisztviselője, aki kiemelte, hogy elérték a Svédországból érkező import technikai határát, emellett a szélenergia-termelés is rendkívül alacsony volt. A Fingrid azt is közölte, hogy a tartalék erőművek beindításával 200 megawatt teljesítményt biztosítottak az országos hálózat számára, hogy fenntartsák a fogyasztás és a termelés közötti egyensúlyt. A cég becslései szerint a téli hónapokra 600 megawatt tartalék kapacitással rendelkeznek a 12 300 megawattnyi országos áramtermelés mellett.

A nyugodtabb téli hónapok érdekében Finnország azt reméli, hogy az új, EPR Olkiluoto 3 atomreaktor teljesítményével is számolhat. Az erőmű 2021 decemberében indult be és jelenleg tesztüzemmódban működik. Az erőművet üzemeltető TVO szerint a teljes, 1600 megawattos teljesítményt október elejére lehet elérni. Ahogy Finnország májusban bejelentette NATO-tagjelöltségét Ukrajna inváziója után, a szomszédos Oroszország fizetési problémákra hivatkozva bejelentette az áramszállítás beszüntetését. Az orosz áramszállítás, mely május óta leállt, a finn áramfogyasztás 10 százalékát biztosította, és elérte a 900 megawattot. Svédország akár 2400 megawattnyi áramot is szállíthatna szomszédjának, ám jelenleg szintén áramhiány veszélyével szembesül. A skandináv állam rendszerint olajtüzelésű tartalék erőműveire támaszkodik.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák