Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kidobott karácsonyfákból állítanak elő hőenergiát a pécsi erőműben

Akár 40 tonnányi, a karácsonyi ünnepek után kidobott fenyőfát is elégethetnek a következő időszakban a két biomassza-tüzelésű blokkal működő pécsi hőerőműben – tájékoztatta a tulajdonos Veolia Energia Magyarország Zrt. szerdán az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közleményben tudatták: a 31 500 lakás és 480 közintézmény távfűtését szolgáló, tisztán biomassza alapon működő pécsi hőerőmű a feleslegessé váló karácsonyfák hasznosításával egy több mint tizenöt éves hagyományt folytat idén is. A háztartásokból kidobott és január végéig begyűjtött fenyőket az erőműben mobil aprítógépek segítségével darabolják fel, majd a faanyag az ömlesztett biomasszát felhasználó egységbe kerül, ahol magas gyantatartalma miatt egyéb tüzelőanyagokkal, többek között mezőgazdasági melléktermékekkel és erdészeti faaprítékkal vegyítik a leghatékonyabb felhasználás, illetve a kazánok kímélése érdekében – részletezték.

Közölték: a városszerte begyűjtött több tízezer karácsonyfa újbóli felhasználásával jelentős mennyiségű tiszta, zöld energia állítható elő; a begyűjtött mintegy 35-40 tonna fenyőhulladék 85 átlagos méretű lakás egy havi fűtéséhez elég energiát ad. A Veolia Energia Magyarország Zrt. több mint 60 állami és önkormányzati intézményt, 66 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telepet lát el energiával, távhőszolgáltatóként 14 városban több mint 270 000 távfűtött lakás és közintézmény fűtéséről gondoskodik. A cégcsoport által évente értékesített villamosenergia 623 ezer lakos éves fogyasztását képes biztosítani – olvasható a tájékoztatásban.

Zöld Energia

Az olcsó napelemeket hozhatja el egy új fejlesztés

Az alumíniumárak emelkedése jelentősen hatott a napelemek gyártására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Yao Yao, a SinoLink Securities elemzője december elején a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) éves konferenciáján az ipar drámai változásairól beszélt – írja a PV Magazine. A szakértő szerint a másodlagos anyagok idén átformálták az iparág költségszerkezetét, immár ezek dominálják a termelési költségeket. A SinoLink Securities adatai alapján az alumíniumkeretek 2024 novemberére már a legköltségesebb elemnek számítottak, a napelemgyártás teljes költségének 14 százalékát adták. Ezt 13,4 százalékkal az üvegborítás, illetve 11,6 százalékkal az ezüst követte. A poliszilícium, amely történelmileg jelentős költségtényező volt, 9,9%-kal a negyedik helyre esett vissza. A SinoLink Securities szerint a magas alumíniumárak felhajtották a keretek költségeit, még akkor is, ha a megnövekedett kapacitás és a költségcsökkentési nyomás miatt a feldolgozási díjak mérséklődtek. A gyártók jelenleg olyan alternatívákat tesztelnek, mint az alumíniumötvözetek, a gumikapcsok és a kompozit anyagok, bár a megbízhatósággal kapcsolatos aggályok lassítják a folyamatokat. Az anyagfelhasználás csökkentését célzó standardizált dizájnok tovább mérsékelhetik a költségeket.

Az üvegköltségeket a napelemekhez szükséges üveg gyártását korlátozó kínai energiapolitika tartja magasan. Yao szerint az üvegárak 2025-ben valószínűleg tovább fognak emelkedni, mivel a panelek iránti kereslet nő, ami súlyosbítja a kapacitáskorlátozásokat és gyors áremelkedést eredményez. Az ezüst ára továbbra is igen magas a szűkös globális kínálat, valamint a napenergia és a mesterséges intelligencia iránti növekvő ipari kereslet közepette. A fémköltségek továbbra is rendkívül jelentősek, a fejlett cellákban a nem szilíciumhoz köthető költségek 42%-át teszik ki. Az ezüst alternatívájaként a réz merül fel, de Yao szerint a magas költségek és technikai akadályok miatt az anyag napelemekben való alkalmazása egyelőre nem kivitelezhető.

A SinoLink Securities 2025-ben 10-15 százalékos telepítésnövekedésre számít globálisan, miközben a napelemek iránti kereslet elérheti a 650-700 GWp-t. Yao szerint a technológiai innováció és az anyagoptimalizálás kulcsfontosságú lesz a növekedés fenntartásában és a költségek csökkentésében.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!