Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kötelezővé tehetik a napelemek telepítését az új épületekre

Létrehozva:

|

Az Európai Unió olyan tervvel állt elő, amelynek megvalósításához a tetőre telepített napelemek számának növelésére is szükség lesz.

Az Európai Unióban a globális felmelegedés elleni harc jegyében régóta törekednek a megújuló energiaforrások használatának támogatására. Az irány az ukrajnai háború kitörése óta még hangsúlyosabbá vált, a cél az, hogy minél előbb függetlenedni tudjanak az EU-s tagállamok az orosz fosszilis energiától, amely gazdasági és politikai nyomást helyez az országokra. Az unió RepowerEU nevű terve alapján 2030-ra az EU energiájának felét megújuló forrásokból kellene előállítani – számol be az alternativenergia.hu. Ez a jelenlegi mennyiség több mint kétszerese. A cél megvalósítása több száz milliárd euróba kerülne, melynek nagy részét az import csökkentésével fedezhetnénk. A tervhez több részlépés is tartozik, az Európai Bizottság például bevezetett egy, a napelemes tetőkre vonatkozó kezdeményezést. Ennek lényege, hogy 2029-ig kötelezővé tennék a napelemek telepítését az új középületekre és kereskedelmi épületekre, illetve az új otthonokra.

A RepowerEU keretében 2025-ig több mint 320 gigawatt napenergia alapú energiatermelést vezessenek be, ez a 2020-as szint több mint kétszerese. 2030-ig már közel 600 gigawattos növekedést akarnak. A napenergia 2020-ban csupán az uniós villamosenergia-termelés mintegy 5 százalékát adta, a 2030-as cél eléréséhez évente átlagosan 45 gigawattot kellene telepítenie.

A terv kulcsa azon kezdeményezések támogatása lehet, amelyek a háztetőre szerelhető napelemes projekteket segítik. Egyes számítások alapján az ilyen rendszerek az Európai Unió áramfogyasztásának közel 25 százalékát biztosíthatnák. A tetőre telepített napelemek előnye, hogy gyorsan kiépíthetőek, megvédik a fogyasztókat a magas energiaáraktól, és akár olcsóbbá is tehetik az áramot.

A terv részeként arra köteleznék a kormányokat, hogy legfeljebb három hónapra rövidítsék le a telepítések engedélyeztetését. Az új középületeken és kereskedelmi épületeken 2027-től lenne kötelező a napelemek használata, az otthonokon pedig 2029-től. Ennek eléréséhez az EU támogatási kereteket is kialakítana. Az Európai Bizottság arra is ösztönzi a kormányokat, hogy támogassák az energiatakarékosságot, például csökkentsék az energiahatékony fűtési rendszerekre és a szigetelésére vonatkozó adókat.

Zöld Energia

Öt lépésben csökkenthető a rezsiszámla

Létrehozva:

|

Szerző:

Már azzal is rengeteg pénzt spórolhatunk, ha okosan használjuk a rendelkezésre álló teret.

A téli hónapokban a gáz- és villanyszámlákon igen magas érték szerepelhet, különösen akkor, ha az ember a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozik, és többet fűt. Sharon George, a Keele-i Egyetem szakembere a The Conversationön öt lépést mutat be, amellyel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a környezetünknek is kedvezhetünk.

Az első és egyik legegyszerűbb megoldás a hőszigetelés. Egy épületben a hőveszteség mintegy harmada a falakhoz, negyede pedig a tetőhöz köthető. Utóbbi szigetelése viszonylag olcsón és egyszerűen kivitelezhető, de a bonyolultabb beruházásokhoz is van elérhető támogatás – ilyen többek között az otthonfelújítási program, amely keretében 2022. december 31-éig nyújtható be kérelem.

Tovább spórolhatunk, ha kicsit mérsékeljük a hőmérsékletet – az adatok alapján már 1 Celsius-fokos csökkentéssel is jelentős összeg takarítható meg. A kellemes hőérzethez nem feltétlenül van szükség magas szobahőmérsékletre, sokkal pénztárca- és környezetbarátabb, ha az ember inkább hidegebb környezetben van, és jobban felöltözik. Infravörös melegítőkkel az is elérhető, hogy ne az egész teret melegítsük fel, és ott legyen kellemes a hőmérséklet, ahol arra igazán szükségünk van.

Meglepően sok pénzt spórolhatunk meg, ha egyszerre nagy mennyiségben, több napra főzünk. Egyes háztartásokban a főzés akár a teljes energiaigény 30 százalékát is adhatja, a jól megválasztott főzési szokásokkal, például több étel elkészítésével azonban mérsékelhető az energiahasználat.

A terek használatának újragondolása szintén csökkenheti a rezsit. Amennyiben például valaki több családtagjával, lakótársával együtt otthonról dolgozik, energiatakarékosabb, ha közös helyiséget használnak a munkához, így elég csak az érintett szobát megvilágítani és felfűteni.

Végezetül az alternatív energiahordozók, így a napelemek alkalmazása, valamint a fűtéskorszerűsítés is jelentős spórolást eredményezhet közép vagy hosszú távon. Noha az ilyen beruházások pénzigényesek, már néhány év alatt megtérülhetnek, Magyarországon ráadásul több olyan program is elérhető, amely a hasonló projektek megvalósításában segíti a lakosságot. 

Tovább olvasom

Zöld Energia

Új napelemes rekord született

Létrehozva:

|

Szerző:

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumának (NREL) csapata rekorder napelemes cellát hozott létre – számol be a TechXplore.

Az eszköz standard, 1 napos megvilágítási körülmények között 39,5 százalékos teljesítményt ért el, ez minden cellatípus között csúcsnak számít. Myles Steiner, a NREL munkatársa szerint fejlesztésük hatékonyabb és egyszerűbb kialakítású, ráadásul számos új alkalmazási móddal kecsegtet, a cellát például felhasználhatják erősen területkorlátozott helyeken. A kísérletben földi körülmények között 39,5, az űrbeli alkalmazás modellezése mellett pedig 34,2 százalékos hatékonyságot értek el. Az előző rekord is az NREL-hez köthető, azt 2020-ban állították fel 39,2 százalékkal. A legújabb napelemes cellák közül több az IMM (inverted metamorphic multijunction, fordított metamorf többátmenetes) technológián alapul, amelyet az NREL fejlesztett ki. Az új, hármas átmenetű IMM eszköz abba a hivatalos táblázatba is bekerült, ahol a legjobban teljesítő kísérleti napelemes eszközöket mutatják be.

Az utóbbi időkben a szakértők sokat vizsgálták az úgynevezett kvantumkút cellákat, amelyek sok nagyon vékony réteget használnak a rendszer tulajdonságainak módosításához. A csapat most egy ilyen eszközt hozott létre, amelyet egy három átmenetből álló szerkezetbe illesztettek. Minden egyes átmenet a napsugárzás más-más spektrumát képes befogni és hasznosítani, a különböző átmenetek alapanyagát több évtizednyi kutatás eredményeinek tükrében határozták meg. A csapat III-V anyagokat használt fel, a megnevezés a periódusos rendszerben elfoglalt helyre utal. A kvantumkutakat a középső, gallium-arzenidből álló átmenetben helyezték el, így szabályozva a tiltott sávot, azaz a sávszerkezet azon tartományát, amelyben az elektronok tiltottak. Ennek köszönhetően nőtt az elnyelhető sugárzás mennyisége.

A III-V cellákról már korábban kiderült, hogy igen hatékonyak, gyártásuk azonban meglehetősen drága. A technológiát eddig többek között műholdaknál, drónoknál és más szűk piaccal rendelkező termékeknél használták. Az NREL-nél azon fáradoznak, hogy az előállítási költség mérséklésével szélesíthessék az alkalmazás területét.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Tengervízből készít ihatót napelemek segítségével egy új fejlesztés

Létrehozva:

|

Szerző:

Az MIT csapata olyan sótalanító eszközt hozott létre, amely áramhálózat nélkül is képes működni.

A tiszta ivóvíz a világ számos pontján nehezen hozzáférhető, tengerből viszont van bőven. Amerikai szakértők most olyan sótalanító eszközt hoztak létre, amely szűrők vagy magas nyomású szivattyúk nélkül képes tiszta vizet létrehozni – számol be a PV Magazine. A berendezés energiaigényét napenergia biztosítja, és literenként csupán 20 wattra van szüksége. A hordozható rendszert a Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) csapata építette. Az eszköz segítségével nehezen megközelíthető helyeken, az elektromos hálózatoktól távol is elő lehet állítani ivóvizet a tengerből. A gép egy vezérlőből, szivattyúkból és egy akkumulátorból áll, melyeket együtt egy 9,25 kilogrammos, 42-szer 33,5-szer 19 centiméteres egységbe helyeznek. Az akár okostelefonnal is irányítható szerkezet óránként 0,33 liter vizet tud termelni.

A kutatók mesterséges intelligenciával javították fel a berendezés ionkoncentráció-polarizációs (ICP) technikáját. A módszer lényege, hogy elektromos mező keletkezik a vízcsatorna alatt, illetve felett található membránokban. A membránok taszítják az előttük elhaladó pozitív vagy negatív töltésű részecskéket, így a sómolekulákat, baktériumokat és vírusokat. A részecskék aztán egy másik vízáramba kerülnek át, ahonnan végül kiürítik őket. A rendszer eltávolítja az oldott és lebegő szilárd anyagokat, az alacsony nyomású szivattyúknak köszönhetően pedig az energiaigény sem jelentős. Az eszközben elektrodialízist is alkalmaznak – ez egy eljárás az ionok sóoldatokban való szétválasztására, valamint a fennmaradó sóionok kivonására. A fejlesztők szerint ideális esetben a víz előbb két ICP eljáráson, majd egy elektrodialízises tisztításon esik át, hogy minél jobb minőségű legyen.

A csapat egy bostoni parton tesztelte a 20 wattos szerkezetét különböző sótartalmú és zavarosságú vizekkel. Az eszköz jól szerepelt a vizsgálatokon. Érdemes kiemelni, hogy egyelőre csak egy prototípust hoztak létre, és további finomításokra lesz szükség, mire a technológiát széles körben is alkalmazhatják.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák