Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közösen épít hőszigetelőanyag-gyárat a Masterplast és a Market

Létrehozva:

|

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke kiemelte, hogy óriási szükség van a régióban hőszigetelő anyagok gyártására a tartósan magas energiaárak miatt. Magyarországon az épületállomány 80 százaléka gyengén vagy sehogy sem szigetelt – tette hozzá. A hőszigetelő anyag helyi, illetve regionális gyártásának nincs alternatívája, ez egy prosperáló terület lesz a jövőben – hangsúlyozta. A termék iránti igény egy gyengébb piaci környezetben is nőni fog várhatóan, de ha a nehézségeken túljutnak a gazdaságok, 2025-től még jelentősebb piaci kereslettel számolnak az ismét élénkülő általános építőipari környezetben. “Le kell tenni a gyárat, nem is egyet, hanem kettőt”; “a két erős szereplő jól kiegészíti egymást” – mondta. A partnercégek 50-50 százalékos tulajdoni aránya mellett megvalósuló beruházás 2024 közepe felé válhat termelőképessé, a két üzemből az egész régiót el tudják majd látni. Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyetlen multinacionális gyártó működik a szegmensben, amely a hazai piacot nem tudja ellátni, és termékei egy részét exportálja.

A magyar gyártókapacitás létrehozása azért is kiemelten fontos Tibor Dávid szerint, mert a vállalat az utóbbi időszak “hektikus” piaci körülményei között számos esetben nem kapott elegendő árut, a piaci szereplők sokszor indokolatlanul magas áron szállítottak – fejtette ki. Jót fog tenni a piacnak a versenyhelyzet, az építőanyag-kereskedelem és -felhasználás stabilabbá válik – összegezte. Emlékeztetett arra: a vállalat azzal az üzenettel lépett a tőkepiacra, hogy a befolyó tőkét a kőzetgyapot- és üveggyapot-termelés elindítására fogja használni. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. igazgatóságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőanyagok beszerzése az elmúlt időszakban komoly kihívássá vált a cégek számára; a járvány megmutatta, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott helyzetben van, miután importra szorul hőszigetelő anyagokból.

Példaként elmondta, hogy 2021-ben a vállalat áruellátása megszakadt, a szállítmányokat nyugat-európai országokba irányították. Törökországból, 1700 kilométerről sikerült végül hőszigetelő anyagot beszerezniük – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a “vattacukor” súlyú termék szállítása nagy mennyiségben a közúton környezeti szempontból nem fenntartható. Arra jutottak, hogy a magyar építőanyag-gyártás állapota kezdetleges, ezért is döntöttek a projektekt mellett – mutatott rá. Arra is kitért, hogy a cég egyrészt a saját áruigényét kívánja biztosítani, de emellett a magyar építőipari kultúra fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni. Tibor Dávid arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a két gyár beruházási igénye elmondta, hogy Szerbiában várhatóan változtatnak az eddig tervezett helyszínen, Magyarországon pedig még zajlik annak kijelölése, így pontos összeget még nem tud mondani. Megjegyezte, terveznek igényelni állami támogatásokat is a beruházásokhoz, vizsgálják a lehetőségeket.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!