

Zöld Energia
MEKH: csökkent az európai gázkínálat, az árak tovább emelkedtek júniusban
Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása.
Ennek következtében az európai következő havi termékárak megawattóránként közel 50 euróval nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi gázpiaci jelentéséből. A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek a hónapban, a legmagasabb érték a Közép-Európai Gáz Tőzsdén (CEEGEX) 140,77 euró volt, a záróárak 138,66-143,17 euró között alakultak.
Az európai piacokon az importforrások havi volumene az egy évvel korábbinál 7 százalékkal alacsonyabban alakult. Az orosz források 61 százalékos csökkenését az LNG és norvég források sem tudták ellensúlyozni. A hónap elején megszűnt az orosz szállítás Hollandiába és Dániába. Az Északi Áramlat vezetéken a hónap végére a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal csökkent. A Török Áramlaton egyhetes tervezett karbantartás miatt esett vissza a szállított volumen, havi alapon 27 százalékkal.
A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal nőtt, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi. A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás (3,9 terrawattóra) júniusban az előző évihez képest 11 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest 8 százalékkal kevesebb volt az import, de az export is felére csökkent, így a nettó kereskedelmi források volumene csak 3 százalékkal csökkent. Az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség (6,4 terrawattóra) növelését, júniusban 9 százalékkal több gáz került a tárolókba, mint a megelőző év azonos hónapjában. A tárolók 27,17 terrawattóra készlettel zárták a hónapot, a töltöttségi szint 40,1 százalékon állt – közölte a MEKH.

Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon