Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: csökkent az európai gázkínálat, az árak tovább emelkedtek júniusban

Létrehozva:

|

Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása.

Ennek következtében az európai következő havi termékárak megawattóránként közel 50 euróval nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi gázpiaci jelentéséből. A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek a hónapban, a legmagasabb érték a Közép-Európai Gáz Tőzsdén (CEEGEX) 140,77 euró volt, a záróárak 138,66-143,17 euró között alakultak.
Az európai piacokon az importforrások havi volumene az egy évvel korábbinál 7 százalékkal alacsonyabban alakult. Az orosz források 61 százalékos csökkenését az LNG és norvég források sem tudták ellensúlyozni. A hónap elején megszűnt az orosz szállítás Hollandiába és Dániába. Az Északi Áramlat vezetéken a hónap végére a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal csökkent. A Török Áramlaton egyhetes tervezett karbantartás miatt esett vissza a szállított volumen, havi alapon 27 százalékkal.

A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal nőtt, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi. A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás (3,9 terrawattóra) júniusban az előző évihez képest 11 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest 8 százalékkal kevesebb volt az import, de az export is felére csökkent, így a nettó kereskedelmi források volumene csak 3 százalékkal csökkent. Az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség (6,4 terrawattóra) növelését, júniusban 9 százalékkal több gáz került a tárolókba, mint a megelőző év azonos hónapjában. A tárolók 27,17 terrawattóra készlettel zárták a hónapot, a töltöttségi szint 40,1 százalékon állt – közölte a MEKH.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák