Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mesterséges mederküszöbbel tartják vissza a sós tengervizet a Mississippi torkolatánál az alacsony vízállás miatt

Az amerikai hadsereg a sós tengervíz beáramlását megakadályozandó medergátat kezdett kialakítani hétfőn a Mississippi folyó torkolatánál a folyó rendkívül alacsony vízállása miatt.

Létrehozva:

|

Az amerikai hadsereg mérnöki hadteste a múlt héten jelentette be, hogy dolgoznak a terven, amelynek lényege, hogy kikotort folyami üledékből mintegy 500 méter széles vízalatti mederküszöböt alakítanak ki Myrtle Grove közelében, hogy elejét vegyék a sós tengervíz bejutásának a folyóba. Ricky Boyett, a New Orleans körzeti hadtest szóvivője elmondta, hogy a mederküszöb mintegy 12-15 méter magas lesz ott, ahol a víz mélység 30 méter körül van. Egy hétre van szükség ahhoz, hogy a mesterséges mederküszöb olyan magas legyen, ami már megakadályozza a tengervíz beáramlását a folyóágba. A létesítményt ideiglenesre tervezik, a Mississippi alacsony vízállásának idejére. A problémát elsősorban a lecsökkent vízhozam jelenti, a másodpercenkénti 8500 köbméter alatt a folyó sodrása nem tudja ellensúlyozni a tengervizet, amely így visszanyomja azt a torkolatban – magyarázta a szóvivő. A folyó hozama már több mint egy hete csak 5660 köbméter körül van ott, ahol a medergát épül. Az elmúlt nyár rendkívül száraz volt a Mississippi vízgyűjtő területén, ami miatt az Egyesült Államok meghatározó folyójának vízállása is lecsökkent, gondokat okozva a vízi áruszállításban is.

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével

Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.

“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.

Advertisement

Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák