Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi az összefüggés a lakosság természettel való kapcsolata és a település tájökológiája és biodiverzitása között

A 2000-es évek végének egyik nagyon fontos eseménye volt, hogy a városlakók és vidéklakók aránya megfordult a városlakók javára, és ma már hazánkban is a lakosság 70%-a városi környezetben él. Bár a városi élet számos előnnyel jár, természetkapcsolatunkat erősen korlátozza.

Létrehozva:

|

Az emberek többsége ritkán hagyja el a települést a mindennapok során, így a zöldfelületek válnak a hétköznapi természetélmények fő forrásává. A városi zöldfelületek fontossága különösen nyilvánvaló akkor, amikor a lakóhely kiválasztásáról van szó. A zöldfelületek nemcsak az életminőséget javítják, hanem a városok vonzerejét is növelik, mint lakó- és üzleti helyszínek. Német felmérések szerint az emberek kétharmada a zöldfelületeket és a tájképet döntő tényezőnek tekinti a lakóhely kiválasztásakor, és a családok többsége fontosabbnak tartja, hogy a közelben megfelelő zöldfelületek legyenek, mint az iskolák, óvodák közelségét . Mindezek miatt a zöldfelületek a közterület részeként a városfejlesztés kulcsfontosságú tényezői.

Az egyre súlyosabb mértéket öltő klímaváltozás a biodiverzitást sem kíméli, amelyet az ember élőhelyromboló tevékenysége szintén erősen csökkent. A természetvédelem nem támaszkodhat kizárólag a védett területekre. A városi zöldfelületek rekreációs és szociális funkciójuk mellett az állatok és növények élőhelyeként is nagyon fontosak lehetnek. Számos gyakorlattal hozzájárulhatunk a biodiverzitás településeinken való megőrzéséhez. Ilyenek az őshonos, virággazdag növényfajok telepítése a beporzók számára, a ritkábban történő kaszálás, az avar talajon hagyása télen vagy akár a hagyományos, vegyszermentes veteményeskert fenntartása. Mindezek a gyakorlatok nem igényelnek különösebb erőfeszítést, de rengeteget jelenthetnek sok faj számára, amelyek az intenzív tájhasználat következtében kiszorultak természetes élőhelyeikről, és a településeken keresnek menedéket.

Fontos kérdés, hogy a települések zöldfelületei a kezeléstől függően mekkora részét tudják megőrizni a biológiai sokféleségnek, és hogy vajon milyen természetvédelmi potenciál rejlik még bennük a környező, településen kívüli tájhasználat függvényében? E kérdések megválaszolására a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetével közösen egy különleges, komplex kutatást indított, amelyben párhuzamosan vizsgálják a Kárpát-medence településeinek élővilágát és a helyi lakosság véleményét. A vizsgálatok során arra keresik a választ, hogy a különböző tájakban levő falvak és városok mennyire képesek menedéket nyújtani a különböző élőlénycsoportoknak. Előzetes eredményeik alapján a falvak szegélyein általában magasabb a biodiverzitás, mint a faluközpontokban és ez a különbség leginkább ott érvényesül, ahol természetközeli élőhelyek szegélyezik a falvakat. Azt is kimutatták, hogy a városokhoz közeli, agglomerációs zónában az urbanizáció negatív, fajszámcsökkentő hatásai jobban érvényesülnek, mint a városoktól távolabb eső falvakban.

A kérdőíves felmérés során a települések lakóinak véleményét is felmérik a zöldfelületek kapcsán. Arra szeretnének a kutatók választ kapni, hogy mi az összefüggés egy-egy település lakosságának természettel való kapcsolata, környezettudatossága, valamint a település tájökológiája és biodiverzitása között. A felmérés támogatást nyújt a települések zöldterületeinek tervezéséhez, hogy megteremtse a jövőbeli önkormányzati intézkedések alapját, mivel segíthetnek olyan környezetbarát politikák kialakításában és fenntartható tervezési döntések meghozatalában, amelyek a lakosság és a biodiverzitás számára egyaránt előnyösek. Kérjük, segítse a kutatócsoport munkáját a 10 percet igénybe vevő kérdőív kitöltésével.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!