Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi az összefüggés a lakosság természettel való kapcsolata és a település tájökológiája és biodiverzitása között

A 2000-es évek végének egyik nagyon fontos eseménye volt, hogy a városlakók és vidéklakók aránya megfordult a városlakók javára, és ma már hazánkban is a lakosság 70%-a városi környezetben él. Bár a városi élet számos előnnyel jár, természetkapcsolatunkat erősen korlátozza.

Létrehozva:

|

Az emberek többsége ritkán hagyja el a települést a mindennapok során, így a zöldfelületek válnak a hétköznapi természetélmények fő forrásává. A városi zöldfelületek fontossága különösen nyilvánvaló akkor, amikor a lakóhely kiválasztásáról van szó. A zöldfelületek nemcsak az életminőséget javítják, hanem a városok vonzerejét is növelik, mint lakó- és üzleti helyszínek. Német felmérések szerint az emberek kétharmada a zöldfelületeket és a tájképet döntő tényezőnek tekinti a lakóhely kiválasztásakor, és a családok többsége fontosabbnak tartja, hogy a közelben megfelelő zöldfelületek legyenek, mint az iskolák, óvodák közelségét . Mindezek miatt a zöldfelületek a közterület részeként a városfejlesztés kulcsfontosságú tényezői.

Az egyre súlyosabb mértéket öltő klímaváltozás a biodiverzitást sem kíméli, amelyet az ember élőhelyromboló tevékenysége szintén erősen csökkent. A természetvédelem nem támaszkodhat kizárólag a védett területekre. A városi zöldfelületek rekreációs és szociális funkciójuk mellett az állatok és növények élőhelyeként is nagyon fontosak lehetnek. Számos gyakorlattal hozzájárulhatunk a biodiverzitás településeinken való megőrzéséhez. Ilyenek az őshonos, virággazdag növényfajok telepítése a beporzók számára, a ritkábban történő kaszálás, az avar talajon hagyása télen vagy akár a hagyományos, vegyszermentes veteményeskert fenntartása. Mindezek a gyakorlatok nem igényelnek különösebb erőfeszítést, de rengeteget jelenthetnek sok faj számára, amelyek az intenzív tájhasználat következtében kiszorultak természetes élőhelyeikről, és a településeken keresnek menedéket.

Fontos kérdés, hogy a települések zöldfelületei a kezeléstől függően mekkora részét tudják megőrizni a biológiai sokféleségnek, és hogy vajon milyen természetvédelmi potenciál rejlik még bennük a környező, településen kívüli tájhasználat függvényében? E kérdések megválaszolására a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetével közösen egy különleges, komplex kutatást indított, amelyben párhuzamosan vizsgálják a Kárpát-medence településeinek élővilágát és a helyi lakosság véleményét. A vizsgálatok során arra keresik a választ, hogy a különböző tájakban levő falvak és városok mennyire képesek menedéket nyújtani a különböző élőlénycsoportoknak. Előzetes eredményeik alapján a falvak szegélyein általában magasabb a biodiverzitás, mint a faluközpontokban és ez a különbség leginkább ott érvényesül, ahol természetközeli élőhelyek szegélyezik a falvakat. Azt is kimutatták, hogy a városokhoz közeli, agglomerációs zónában az urbanizáció negatív, fajszámcsökkentő hatásai jobban érvényesülnek, mint a városoktól távolabb eső falvakban.

Advertisement

A kérdőíves felmérés során a települések lakóinak véleményét is felmérik a zöldfelületek kapcsán. Arra szeretnének a kutatók választ kapni, hogy mi az összefüggés egy-egy település lakosságának természettel való kapcsolata, környezettudatossága, valamint a település tájökológiája és biodiverzitása között. A felmérés támogatást nyújt a települések zöldterületeinek tervezéséhez, hogy megteremtse a jövőbeli önkormányzati intézkedések alapját, mivel segíthetnek olyan környezetbarát politikák kialakításában és fenntartható tervezési döntések meghozatalában, amelyek a lakosság és a biodiverzitás számára egyaránt előnyösek. Kérjük, segítse a kutatócsoport munkáját a 10 percet igénybe vevő kérdőív kitöltésével.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöld Energia

Napelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés

Villámgyorsan engedélyezhetik a napelemes rendszereket Németországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A német Netze BW új, automatizált hálózati elbírálási rendszere akár öt perc alatt kötelező érvényű csatlakozási engedélyt adhat a legfeljebb 15 kW teljesítményű háztartási napelemes rendszerekre, amennyiben a helyi villamosenergia-hálózat kapacitása ezt lehetővé teszi. A digitalizáció jelentősen lerövidítheti a várakozási időt, amely a korábbi eljárásban átlagosan 12 napot tett ki. A napelemes rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók terjedésével Németországban egyre több hálózati csatlakozási kérelem érkezik az elosztóhálózatokat üzemeltető vállalatokhoz. A növekvő ügyintézési terhek kezelésére a szolgáltatók mind gyakrabban alkalmaznak digitális megoldásokat. A dél-németországi Netze BW most olyan automatizált eljárást vezetett be, amely felgyorsíthatja a kisebb napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatását. A vállalat 2026 júliusának végén indította el az új rendszert, amelynek tesztelése és bevezetésének előkészítése már 2025 novemberében megkezdődött. Angelika Ruß, a Netze BW képviselője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a társaság az indulás óta több mint 16 ezer, kisebb napelemes rendszerekre vonatkozó csatlakozási kérelmet kapott. Ezek közül már több mint ötezer esetben öt percen belül automatikus választ adtak, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Marc Schmidt, a vállalat munkatársa hangsúlyozta az automatikusan kiadott dokumentumok kötelező érvényű hálózati csatlakozási engedélynek minősülnek, és a csatlakozás helyét is meghatározzák a legfeljebb 15 kW teljesítményű rendszerek számára. Az automatizált eljárás alapját egy digitális hálózati modell képezi, amely a villamos vezetékeket, az alállomásokat és az egyes fogyasztói csatlakozásokat is leképezi. A rendszer ennek segítségével ellenőrzi a rendelkezésre álló hálózati kapacitást, figyelembe veszi a műszaki korlátokat, valamint a korábban már jóváhagyott csatlakozásokat is. Ha az elemzés szerint a hálózat képes fogadni az új napelemes rendszert, az engedélyezés emberi beavatkozás nélkül megtörténhet. A folyamat a Netze BW online ügyfélportálján keresztül, a nap 24 órájában elérhető. Schmidt szerint a csatlakozási kérelmek 99 százalékát már ezen a felületen nyújtják be.

Nem minden esetben alkalmazható azonban az automatikus engedélyezés. Ha a hálózati kapacitás elégtelen, vagy műszaki problémák merülnek fel, a kérelmet szakemberek vizsgálják meg. Ilyenkor azt is ellenőrzik, szükség van-e hálózatfejlesztésre, illetve kijelölhető-e másik csatlakozási pont. Az ilyen ügyek elbírálása továbbra is akár 12 napig tarthat. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek kérelmeit szintén egyedileg vizsgálják meg.

Advertisement

Jörg Reichert, a Netze BW igazgatóságának elnöke szerint a megfelelő digitális megoldások jelentősen felgyorsíthatják az energetikai átálláshoz kapcsolódó ügyintézést. A vállalat egy, a német szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) által közzétett digitalizációs összehasonlításban is kedvező eredményt ért el. A korábbi adatok szerint a Netze BW-nél a manuálisan elbírált csatlakozási kérelmek átlagos feldolgozási ideje 12 nap volt, miközben a német elosztóhálózati üzemeltetők körében a mediánérték elérte a 80 napot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák