Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mol: ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot a Dunai Finomító

Befejeződött a százhalombattai Dunai Finomító tervezett nagyleállásának első fázisa, a Mol tartotta az ütemtervet és minden üzemet újraindított, így ismét teljes kapacitással gyártja az üzemanyagot.

Létrehozva:

|

A magyar olajtársaság közleményében arról is beszámolt, hogy a karbantartás második fázisa a tervek szerint október 9-én kezdődik. Emlékeztettek: a Mol eredetileg áprilisra időzítette a 11 üzemet érintő karbantartást, de az üzemanyagpiacon kialakult helyzet miatt csak július végén kezdett hozzá a munkálatokhoz, hogy ezzel is biztosítsa az ország benzin- és gázolajellátását. Azt írták: ez volt a Dunai Finomító történetének eddigi legnagyobb karbantartása: a 8 milliárdos költségvetésű munkálatokban több mint 1200 szakember vett részt. A munkálatok a finomító berendezéseinek mintegy 40 százalékát érintették.  “A nagyleállás egyben Magyarország egyik legösszetettebb ipari műszaki vizsgája volt, hiszen a szükséges karbantartások után a felelős hatóságok is átvizsgálták a berendezéseket” – olvasható a közleményben.

Jelezték: az őszi karbantartás második fázisa október 9-én indul, ennek során további üzemek tervezett nagyjavítását végzik el a szakemberek. A munkálatok befejezése november első harmadára várható. Az üzemek teljes körű karbantartásával a Mol hosszú távon biztosítja a hazai üzemanyaggyártás biztonságát – írták.

 

mti

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák