Zöldinfó
Mutatjuk mennyivel ér többet a háza napelemmel
Hiába a napelemes piacot érintő durva döntések, a rendszerek adott esetben még mindig értékesebbé tehetnek egy ingatlan.
A hazai napelemes piac az elmúlt bő egy évben elképesztő hullámzáson esett át. Az uniós-állami támogatásoknak köszönhetően előbb óriási fellendülés kezdődött, majd idén októbertől kezdődően szigorú szabályokat vezetett be a kormány, aminek következtében jelenleg nagyon hosszú a megtérülési idő. A szakértők bíznak benne, hogy rövidesen változnak az előírások, most ugyanis nem igazán éri meg a lakosság számára a beruházás. A különös helyzet a magyarországi ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt. A furcsa helyzetet a G7 a közelmúltban egy átfogó cikkben ismertette. A lap illusztrálásképpen három teljesen egyforma, egyazon utcában lévő képzeletbeli családi házat mutat be.
Az ingatlanok közti különbséget egyedül a napelemes felszereltség adja. Az első háznak nincs napelemes rendszere, gáz- és villanyszámlát fizetnek a lakók, a mostani helyzet miatt pedig bizonytalan ideig nem is éri meg nekik napelemet telepíteni. A második háznak sincs saját rendszere, de még az október 31-i határidő előtt beadták a telepítési kérelmet. Így még felszerelhetnek a jövőben egy olyan napelemeket, amelyek betáplálhatnak a közműhálózatba, de csak a rendszer átadása utáni tíz évben. Az esetleges beruházás megtérülése ezen ingatlan esetében bizonytalan.
A harmadik házon már egy felszerelt, működő napelemes rendszer van, gáz helyett árammal fűtenek, a napelemek teljes egészében fedezik az energiaigényt. Ennek az ingatlannak a tulajdonosa most nem fizet gáz- és villanyszámlát, és ez független attól, hogy mennyi lesz a gáz és az áram ára a jövőben. Ez a kegyelmi állapot jelen állás szerint addig tart, amíg a rendszer el nem éri a 10. születésnapját, hogy ezt követően mi lesz, az kérdéses. Vajon ha a tulajdonosok most akarnák eladni az egyes ingatlanokat, melyik érné a legtöbbet? Erre a kérdésre keresi a választ a G7.
Szaldó, nem szaldó
A bizonytalanság mellett a szaldó elszámolás az a tényező, amellyel számolni kell. Ennek lényege röviden az, hogy a háztartás évente egyszer számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett áram tükrében. Elvileg a rezsicsökkentet 36 forintos áram mellett is lehetséges, hogy ha nem jelentős a többletfogyasztás, elvileg nulla forint közelében maradjon a rezsi. Eddig nem volt egyértelmű, hogy a második és harmadik ház eladása esetén a vevő is maradhat-e a szaldós rendszerben. Az elmúlt évek szabályzása alapján az elszámolás egyébként csakis addig maradhat egy fogyasztónál, amíg az érintett szerződést újra nem kötik – ha például az inverter cserére szorul, új szerződésre van szükség. Az új szabályok értelmében a szaldó lehetősége legfeljebb tíz évig maradhat, ami tíz év felett számolt megtérülés esetén igencsak problémás lehet. Egyelőre csak feltételezhető, hogy 2024 után a bruttó elszámolás a mostani rendszerrel ellentétben már nem teszi majd lehetővé a rezsi lenullázását, legfeljebb csökkentést biztosíthat. De mi van akkor, ha a jelenlegi jogi káoszban megvesz valaki egy szaldós-napelemes házat? Bár a zavaros szabályok alapján úgy tűnhet, hogy a vásároló bukja a kedvező feltételeket, az E.ON a G7 megkeresésére azt közölte, ez nincs így.
Sokat dobhat az értéken
A három ház esetében tehát a harmadik ingatlannál az új tulajdonosnak sem kellene rezsit fizetnie, a másodiknál pedig adott a lehetőség a rezsicsökkentő beruházásra. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy ha az adásvétel vagy öröklés átírásának időpontja nem a szaldó éves elszámolási napjára esik, akkor az adott napon bruttó alapon kell lezárni a szerződést. Megoldás lehet, amennyiben az ingatlan eladója lezáráskor kifizeti a bruttó szerinti egyenleget, a vevő pedig azt kéri, hogy neki már a szerződéskötés időpontja legyen a szaldó fordulónapja.
Ha a szolgáltató ezt elfogadja, akkor nem kell a bruttóval számolgatnia, hiszen egyből szaldóban indul. Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és PR-vezetője szerint az utóbbi időben komoly volt az érdeklődés a napelemes házak iránt. Egy-egy ilyen ingatlanért a szokásos piaci árnál 10-15 százalékkal többet is kifizethetnek. Ez bizonyosan nagyobb összeg, mint amennyibe maga a rendszer került, a napelemes házakat ráadásul általában gyorsabban is el lehet adni. Az eladó elvileg dönthet úgy is, hogy az értékesítés előtt leszerelteti, majd magával viszi a napelemeket. Ilyenkor viszont új, kedvezőtlenebb szerződést kell kötni következő otthonánál.
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások

