

Zöldinfó
Mutatjuk mennyivel ér többet a háza napelemmel
Hiába a napelemes piacot érintő durva döntések, a rendszerek adott esetben még mindig értékesebbé tehetnek egy ingatlan.
A hazai napelemes piac az elmúlt bő egy évben elképesztő hullámzáson esett át. Az uniós-állami támogatásoknak köszönhetően előbb óriási fellendülés kezdődött, majd idén októbertől kezdődően szigorú szabályokat vezetett be a kormány, aminek következtében jelenleg nagyon hosszú a megtérülési idő. A szakértők bíznak benne, hogy rövidesen változnak az előírások, most ugyanis nem igazán éri meg a lakosság számára a beruházás. A különös helyzet a magyarországi ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt. A furcsa helyzetet a G7 a közelmúltban egy átfogó cikkben ismertette. A lap illusztrálásképpen három teljesen egyforma, egyazon utcában lévő képzeletbeli családi házat mutat be.
Az ingatlanok közti különbséget egyedül a napelemes felszereltség adja. Az első háznak nincs napelemes rendszere, gáz- és villanyszámlát fizetnek a lakók, a mostani helyzet miatt pedig bizonytalan ideig nem is éri meg nekik napelemet telepíteni. A második háznak sincs saját rendszere, de még az október 31-i határidő előtt beadták a telepítési kérelmet. Így még felszerelhetnek a jövőben egy olyan napelemeket, amelyek betáplálhatnak a közműhálózatba, de csak a rendszer átadása utáni tíz évben. Az esetleges beruházás megtérülése ezen ingatlan esetében bizonytalan.
A harmadik házon már egy felszerelt, működő napelemes rendszer van, gáz helyett árammal fűtenek, a napelemek teljes egészében fedezik az energiaigényt. Ennek az ingatlannak a tulajdonosa most nem fizet gáz- és villanyszámlát, és ez független attól, hogy mennyi lesz a gáz és az áram ára a jövőben. Ez a kegyelmi állapot jelen állás szerint addig tart, amíg a rendszer el nem éri a 10. születésnapját, hogy ezt követően mi lesz, az kérdéses. Vajon ha a tulajdonosok most akarnák eladni az egyes ingatlanokat, melyik érné a legtöbbet? Erre a kérdésre keresi a választ a G7.
Szaldó, nem szaldó
A bizonytalanság mellett a szaldó elszámolás az a tényező, amellyel számolni kell. Ennek lényege röviden az, hogy a háztartás évente egyszer számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett áram tükrében. Elvileg a rezsicsökkentet 36 forintos áram mellett is lehetséges, hogy ha nem jelentős a többletfogyasztás, elvileg nulla forint közelében maradjon a rezsi. Eddig nem volt egyértelmű, hogy a második és harmadik ház eladása esetén a vevő is maradhat-e a szaldós rendszerben. Az elmúlt évek szabályzása alapján az elszámolás egyébként csakis addig maradhat egy fogyasztónál, amíg az érintett szerződést újra nem kötik – ha például az inverter cserére szorul, új szerződésre van szükség. Az új szabályok értelmében a szaldó lehetősége legfeljebb tíz évig maradhat, ami tíz év felett számolt megtérülés esetén igencsak problémás lehet. Egyelőre csak feltételezhető, hogy 2024 után a bruttó elszámolás a mostani rendszerrel ellentétben már nem teszi majd lehetővé a rezsi lenullázását, legfeljebb csökkentést biztosíthat. De mi van akkor, ha a jelenlegi jogi káoszban megvesz valaki egy szaldós-napelemes házat? Bár a zavaros szabályok alapján úgy tűnhet, hogy a vásároló bukja a kedvező feltételeket, az E.ON a G7 megkeresésére azt közölte, ez nincs így.
Sokat dobhat az értéken
A három ház esetében tehát a harmadik ingatlannál az új tulajdonosnak sem kellene rezsit fizetnie, a másodiknál pedig adott a lehetőség a rezsicsökkentő beruházásra. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy ha az adásvétel vagy öröklés átírásának időpontja nem a szaldó éves elszámolási napjára esik, akkor az adott napon bruttó alapon kell lezárni a szerződést. Megoldás lehet, amennyiben az ingatlan eladója lezáráskor kifizeti a bruttó szerinti egyenleget, a vevő pedig azt kéri, hogy neki már a szerződéskötés időpontja legyen a szaldó fordulónapja.
Ha a szolgáltató ezt elfogadja, akkor nem kell a bruttóval számolgatnia, hiszen egyből szaldóban indul. Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és PR-vezetője szerint az utóbbi időben komoly volt az érdeklődés a napelemes házak iránt. Egy-egy ilyen ingatlanért a szokásos piaci árnál 10-15 százalékkal többet is kifizethetnek. Ez bizonyosan nagyobb összeg, mint amennyibe maga a rendszer került, a napelemes házakat ráadásul általában gyorsabban is el lehet adni. Az eladó elvileg dönthet úgy is, hogy az értékesítés előtt leszerelteti, majd magával viszi a napelemeket. Ilyenkor viszont új, kedvezőtlenebb szerződést kell kötni következő otthonánál.

Zöldinfó
Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában
Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.
A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.
Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.
“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.
A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.
A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Már több mint 400 jelentkező csatlakozna a Vizet a tájba! programba
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről