

Zöldinfó
Mutatjuk mennyivel ér többet a háza napelemmel
Hiába a napelemes piacot érintő durva döntések, a rendszerek adott esetben még mindig értékesebbé tehetnek egy ingatlan.
A hazai napelemes piac az elmúlt bő egy évben elképesztő hullámzáson esett át. Az uniós-állami támogatásoknak köszönhetően előbb óriási fellendülés kezdődött, majd idén októbertől kezdődően szigorú szabályokat vezetett be a kormány, aminek következtében jelenleg nagyon hosszú a megtérülési idő. A szakértők bíznak benne, hogy rövidesen változnak az előírások, most ugyanis nem igazán éri meg a lakosság számára a beruházás. A különös helyzet a magyarországi ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt. A furcsa helyzetet a G7 a közelmúltban egy átfogó cikkben ismertette. A lap illusztrálásképpen három teljesen egyforma, egyazon utcában lévő képzeletbeli családi házat mutat be.
Az ingatlanok közti különbséget egyedül a napelemes felszereltség adja. Az első háznak nincs napelemes rendszere, gáz- és villanyszámlát fizetnek a lakók, a mostani helyzet miatt pedig bizonytalan ideig nem is éri meg nekik napelemet telepíteni. A második háznak sincs saját rendszere, de még az október 31-i határidő előtt beadták a telepítési kérelmet. Így még felszerelhetnek a jövőben egy olyan napelemeket, amelyek betáplálhatnak a közműhálózatba, de csak a rendszer átadása utáni tíz évben. Az esetleges beruházás megtérülése ezen ingatlan esetében bizonytalan.
A harmadik házon már egy felszerelt, működő napelemes rendszer van, gáz helyett árammal fűtenek, a napelemek teljes egészében fedezik az energiaigényt. Ennek az ingatlannak a tulajdonosa most nem fizet gáz- és villanyszámlát, és ez független attól, hogy mennyi lesz a gáz és az áram ára a jövőben. Ez a kegyelmi állapot jelen állás szerint addig tart, amíg a rendszer el nem éri a 10. születésnapját, hogy ezt követően mi lesz, az kérdéses. Vajon ha a tulajdonosok most akarnák eladni az egyes ingatlanokat, melyik érné a legtöbbet? Erre a kérdésre keresi a választ a G7.
Szaldó, nem szaldó
A bizonytalanság mellett a szaldó elszámolás az a tényező, amellyel számolni kell. Ennek lényege röviden az, hogy a háztartás évente egyszer számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett áram tükrében. Elvileg a rezsicsökkentet 36 forintos áram mellett is lehetséges, hogy ha nem jelentős a többletfogyasztás, elvileg nulla forint közelében maradjon a rezsi. Eddig nem volt egyértelmű, hogy a második és harmadik ház eladása esetén a vevő is maradhat-e a szaldós rendszerben. Az elmúlt évek szabályzása alapján az elszámolás egyébként csakis addig maradhat egy fogyasztónál, amíg az érintett szerződést újra nem kötik – ha például az inverter cserére szorul, új szerződésre van szükség. Az új szabályok értelmében a szaldó lehetősége legfeljebb tíz évig maradhat, ami tíz év felett számolt megtérülés esetén igencsak problémás lehet. Egyelőre csak feltételezhető, hogy 2024 után a bruttó elszámolás a mostani rendszerrel ellentétben már nem teszi majd lehetővé a rezsi lenullázását, legfeljebb csökkentést biztosíthat. De mi van akkor, ha a jelenlegi jogi káoszban megvesz valaki egy szaldós-napelemes házat? Bár a zavaros szabályok alapján úgy tűnhet, hogy a vásároló bukja a kedvező feltételeket, az E.ON a G7 megkeresésére azt közölte, ez nincs így.
Sokat dobhat az értéken
A három ház esetében tehát a harmadik ingatlannál az új tulajdonosnak sem kellene rezsit fizetnie, a másodiknál pedig adott a lehetőség a rezsicsökkentő beruházásra. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy ha az adásvétel vagy öröklés átírásának időpontja nem a szaldó éves elszámolási napjára esik, akkor az adott napon bruttó alapon kell lezárni a szerződést. Megoldás lehet, amennyiben az ingatlan eladója lezáráskor kifizeti a bruttó szerinti egyenleget, a vevő pedig azt kéri, hogy neki már a szerződéskötés időpontja legyen a szaldó fordulónapja.
Ha a szolgáltató ezt elfogadja, akkor nem kell a bruttóval számolgatnia, hiszen egyből szaldóban indul. Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és PR-vezetője szerint az utóbbi időben komoly volt az érdeklődés a napelemes házak iránt. Egy-egy ilyen ingatlanért a szokásos piaci árnál 10-15 százalékkal többet is kifizethetnek. Ez bizonyosan nagyobb összeg, mint amennyibe maga a rendszer került, a napelemes házakat ráadásul általában gyorsabban is el lehet adni. Az eladó elvileg dönthet úgy is, hogy az értékesítés előtt leszerelteti, majd magával viszi a napelemeket. Ilyenkor viszont új, kedvezőtlenebb szerződést kell kötni következő otthonánál.

Zöldinfó
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert
Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.

Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.
A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Energiaügyi Minisztérium: rengeteg áramot és gázt spóroltunk meg a fűtési szezonban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon