Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mutatjuk mennyivel ér többet a háza napelemmel

Létrehozva:

|

Hiába a napelemes piacot érintő durva döntések, a rendszerek adott esetben még mindig értékesebbé tehetnek egy ingatlan.

A hazai napelemes piac az elmúlt bő egy évben elképesztő hullámzáson esett át. Az uniós-állami támogatásoknak köszönhetően előbb óriási fellendülés kezdődött, majd idén októbertől kezdődően szigorú szabályokat vezetett be a kormány, aminek következtében jelenleg nagyon hosszú a megtérülési idő. A szakértők bíznak benne, hogy rövidesen változnak az előírások, most ugyanis nem igazán éri meg a lakosság számára a beruházás. A különös helyzet a magyarországi ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt. A furcsa helyzetet a G7 a közelmúltban egy átfogó cikkben ismertette. A lap illusztrálásképpen három teljesen egyforma, egyazon utcában lévő képzeletbeli családi házat mutat be.

Az ingatlanok közti különbséget egyedül a napelemes felszereltség adja. Az első háznak nincs napelemes rendszere, gáz- és villanyszámlát fizetnek a lakók, a mostani helyzet miatt pedig bizonytalan ideig nem is éri meg nekik napelemet telepíteni. A második háznak sincs saját rendszere, de még az október 31-i határidő előtt beadták a telepítési kérelmet. Így még felszerelhetnek a jövőben egy olyan napelemeket, amelyek betáplálhatnak a közműhálózatba, de csak a rendszer átadása utáni tíz évben. Az esetleges beruházás megtérülése ezen ingatlan esetében bizonytalan.

Advertisement

A harmadik házon már egy felszerelt, működő napelemes rendszer van, gáz helyett árammal fűtenek, a napelemek teljes egészében fedezik az energiaigényt. Ennek az ingatlannak a tulajdonosa most nem fizet gáz- és villanyszámlát, és ez független attól, hogy mennyi lesz a gáz és az áram ára a jövőben. Ez a kegyelmi állapot jelen állás szerint addig tart, amíg a rendszer el nem éri a 10. születésnapját, hogy ezt követően mi lesz, az kérdéses. Vajon ha a tulajdonosok most akarnák eladni az egyes ingatlanokat, melyik érné a legtöbbet? Erre a kérdésre keresi a választ a G7.

Szaldó, nem szaldó

Advertisement

A bizonytalanság mellett a szaldó elszámolás az a tényező, amellyel számolni kell. Ennek lényege röviden az, hogy a háztartás évente egyszer számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett áram tükrében. Elvileg a rezsicsökkentet 36 forintos áram mellett is lehetséges, hogy ha nem jelentős a többletfogyasztás, elvileg nulla forint közelében maradjon a rezsi. Eddig nem volt egyértelmű, hogy a második és harmadik ház eladása esetén a vevő is maradhat-e a szaldós rendszerben. Az elmúlt évek szabályzása alapján az elszámolás egyébként csakis addig maradhat egy fogyasztónál, amíg az érintett szerződést újra nem kötik – ha például az inverter cserére szorul, új szerződésre van szükség. Az új szabályok értelmében a szaldó lehetősége legfeljebb tíz évig maradhat, ami tíz év felett számolt megtérülés esetén igencsak problémás lehet. Egyelőre csak feltételezhető, hogy 2024 után a bruttó elszámolás a mostani rendszerrel ellentétben már nem teszi majd lehetővé a rezsi lenullázását, legfeljebb csökkentést biztosíthat. De mi van akkor, ha a jelenlegi jogi káoszban megvesz valaki egy szaldós-napelemes házat? Bár a zavaros szabályok alapján úgy tűnhet, hogy a vásároló bukja a kedvező feltételeket, az E.ON a G7 megkeresésére azt közölte, ez nincs így.

Sokat dobhat az értéken

Advertisement

A három ház esetében tehát a harmadik ingatlannál az új tulajdonosnak sem kellene rezsit fizetnie, a másodiknál pedig adott a lehetőség a rezsicsökkentő beruházásra. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy ha az adásvétel vagy öröklés átírásának időpontja nem a szaldó éves elszámolási napjára esik, akkor az adott napon bruttó alapon kell lezárni a szerződést. Megoldás lehet, amennyiben az ingatlan eladója lezáráskor kifizeti a bruttó szerinti egyenleget, a vevő pedig azt kéri, hogy neki már a szerződéskötés időpontja legyen a szaldó fordulónapja.

Ha a szolgáltató ezt elfogadja, akkor nem kell a bruttóval számolgatnia, hiszen egyből szaldóban indul. Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és PR-vezetője szerint az utóbbi időben komoly volt az érdeklődés a napelemes házak iránt. Egy-egy ilyen ingatlanért a szokásos piaci árnál 10-15 százalékkal többet is kifizethetnek. Ez bizonyosan nagyobb összeg, mint amennyibe maga a rendszer került, a napelemes házakat ráadásul általában gyorsabban is el lehet adni. Az eladó elvileg dönthet úgy is, hogy az értékesítés előtt leszerelteti, majd magával viszi a napelemeket. Ilyenkor viszont új, kedvezőtlenebb szerződést kell kötni következő otthonánál.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák