Zöld Energia

Napelemes kutakból öntöznek a Máltai Szeretetszolgálat támogatásával Szíriában

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével a Külgazdasági és Külügyminisztérium Hungary Helps programjának támogatásával napelemekkel is működő kútrendszert építettek ki Szíria szárazsággal sújtott déli részén – közölte a szeretetszolgálat.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2022-11-07

Szerző:

Dalma

A közlemény szerint a mintagazdaság teljes kiépülése után 300 hektáros terület mezőgazdasági hasznosítását teszi lehetővé, ami közvetett módon az egyházmegye fejlesztését és a keresztények jelenlétének erősítését is elősegíti. A szárazságtól sújtott területek vízellátásához 5 kútrendszert építettek ki, ezeket részben napelemekkel üzemeltetik. Az öntözéshez szivattyúkat vásároltak, a program folytatásában pedig négy víztározó tavat is létesítenek. A program első részében 100 hektáron végeztek előkészítő munkálatokat, valamint 66 tonna vetőmagot vásároltak, borsot, fokhagymát, árpát, burgonyát, paradicsomot és uborkát ültettek.

Az állattenyésztés újraindítására többszáz állatot befogadni képes istállót építettek, az állomány 10 tehénnel, 35 borjúval és 100 báránnyal indult, majd további 200 birkával bővült tovább. A takarmányozásra 50 hektáron termelnek lucernát, a hozamot öntözéssel növelik – írták. A közleményben arról is beszámoltak, hogy egy másik, a háború utáni újrakezdést támogató programban kétszáz lakást építettek újra Homszban, együttműködve a görögkatolikus egyházzal és a Hungary Helps Programmal. A hazatérő menekültek visszailleszkedését egy ideiglenes gyógyszertár felállítása is segíti – tették hozzá.

mti

Kapcsolódó tartalom:hungary helps máltai napelem

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom