Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Továbbra sem mondanak le a németek a gázról és az olajról

Bár az elmúlt időszakban látványos fűtésmodernizáció zajlott Németországban, továbbra is nő a gáz- és olajfűtési rendszerek iránti kereslet.

Létrehozva:

|

A Német Fűtésipari Szövetség (BDH) aktuális adatai alapján a hőszivattyúk mellett a gáz- és olajfűtési rendszerek értékesítése is fokozódik – számol be a PV Magazine. Összességében a piac 38 százalékkal nőtt, és 306 500 új fűtőberendezést adtak el, ennek mintegy harmada hőszivattyú volt.

Németországban jelenleg is zajlik az épületenergetikai törvényről szóló vita, a jogszabály értelmében a közeljövőben betiltanák az új olaj- és gázfűtési rendszereket. A terv miatt az elmúlt időszakban felgyorsult az ország fűtésmodernizációja. A BDH szerint 2023 első negyedévében a hőszivattyúk iránt volt a legnagyobb a kereslet, a 96 500 eladott darab 111 százalékos növekedést jelent 2022 első negyedévéhez képest, ennek ellenére a gáz- és olajfűtési rendszerekből is sok fogyott. Előbbinél 14 százalékos, utóbbinál pedig kétszeres növekedést figyeltek meg. A pelletes fűtési berendezéseknél ezzel szemben 11 százalékos volt a visszaesés.

„Üdvözöljük a fűtéstechnológia korszerűsítésének tendenciáját” – mondta Markus Staudt, a BDH ügyvezető igazgatója. Mint kiemelte, az átállás a környezetnek, a gazdaságnak és a lakosságnak is jót tesz. A szövetség emellett megerősítette korábbi, a biomassza alapú rendszerek támogatáscsökkentésével kapcsolatos kritikáját, a BDH szerint ezen piac nem fejlődik eléggé.

Advertisement

Olaf Scholz kancellár kabinetje május 8-án fogadta el az épületenergetikai törvény tervezetét, a Bundesrat pedig május 12-én vitatta meg. A tárgyaláson több módosítást is kértek, az egyik központi kérdés az volt, hogy 2024-ről későbbre halasszák-e a tilalmat. A Német Megújuló Energia Szövetség (BEE) szerint a késleltetés súlyos következménnyel járna, veszélybe sodorná a most nagymértékben beruházó vállalatok biztonságát.

A BEE régóta esedékesnek tartja az épületenergetikai törvény reformját. A szervezet szerint a tervet nem szabad halogatni, hanem végre kell hajtani, méghozzá társadalmilag kiegyensúlyozott módon.

Advertisement

Zöld Energia

Jelentősen bővült a megújuló energia befogadására alkalmas villamosenergia-hálózat

Közel 41,5 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházást zárt le az OPUS TITÁSZ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az OPUS TITÁSZ közel 41,5 milliárd értékű villamosenergia-hálózatfejlesztési beruházást valósított meg az EU és a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében – közölte az alternativenergia.hu. A beruházások célja az volt, hogy növeljék a hálózat rugalmasságát, erősítsék az üzembiztonságot, támogassák a növekvő energiaigények kielégítését és az energiahatékonyság javítását. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a hazai klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is – tájékoztattak.

A beruházással az OPUS TITÁSZ hálózatán 261 MW-tal nőtt a hálózatba fogadható új időjárásfüggő többletkapacitás volumene. A beruházási csomag része volt több alállomási kapacitás bővítése, a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok ellátásbiztonságának növelése, valamint digitalizációs fejlesztések végrehajtása is. A társaság közlése szerint a beruházás jelentős mértékben érintette a több mint 52 ezer kilométeres hálózatot, és közel kétezer különálló fejlesztési elemet foglalt magában. A kiemelt projektek között szerepelt több alállomás kapacitásbővítése, valamint a Mavir Buj alállomás hálózatba illesztése, továbbá az ipari és a lakossági felhasználók ellátásbiztonságát javító fejlesztések Nyírbátor és Szolnok térségében.

Felidézték, hogy 2020-2021 között az OPUS TITÁSZ által ellátott közel 400 településből 224 településen valósult meg összesen 876 projekt. A most lezárt beruházás teljes költségvetése 41,489 milliárd forint volt, amelyből 20,744 milliárd forint az RRF forrásaiból valósult meg, a fennmaradó részt a vállalat saját forrásból biztosította. Az OPUS TITÁSZ szerint a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere a jövőben még nagyobb arányban fogadhassa be a napenergia-termelést, miközben az ügyfelek számára is stabilabb és biztonságosabb ellátást garantál.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák