Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be a Szegedi Tudományegyetemen

Újabb energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), az év végén és 2023 első hetében az épületek többségét bezárják – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az intézkedések célja, hogy az akadémiai területen minden negyedévben 2021 azonos időszakához viszonyítva 25 százalékkal csökkentsék a földgázfogyasztást, a villamosenergia-felhasználást pedig a tavalyi szinten tartsák. A közoktatásban és a betegellátásban a tudatosság növelésére és a racionális energiafelhasználásra fókuszálnak. A már korábban bevezetett intézkedéseket – amelyek szerint az épületekben csökkentették a hőfokot – újabb rendelkezésekkel bővítették. Az SZTE-n december 19. és 23., illetve január 2. és 8. között igazgatási szünetet tartanak, december 24. és január 1-je között pedig az épületek jelentős része bezár. Az igazgatási szünet első és második részében a vizsgáztatást folyamatosan, de kevesebb teremben tartják. A téli bezárás idején vizsgáztatási szünet lesz. Zárva lesznek az SZTE kollégiumai az igazgatási szünet és a téli bezárás idején, azok a hallgatók azonban, akik a leállás idejére nem tudnak hazautazni, néhány intézményben kérhetik elhelyezésüket. Az igazgatási szünetekben és a téli bezárás idején az egyetemi épületek nagy része zárva tart. Ebben az időszakban is nyitva lesznek az egészségügyi és közoktatási feladatot ellátó épületek, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ és az egyetemhez tartozó állatházak, valamint néhány, az egyetem működtetési feladatainak folyamatos ellátásához szükséges egység.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák