Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós biztos: célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal kell védeni a legkiszolgáltatottabb háztartásokat

Az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak által sújtott háztartásokat célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal kell védeni, a fosszilis üzemanyagok ágazatában az árplafon lehetővé tenné például, hogy az Európai Unióban finanszírozzák ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Létrehozva:

|

Hozzátette, hogy az ágazat extraprofitadója is a nehéz helyzetbe került háztartások támogatását segítené elő. Mint mondta, az általános fiskális segítségnyújtás nem lehetne ennyire hatékony, mert az növelné az inflációt és az energiaárakat, és gyengítené a gazdaságot. Elmondta, hogy az Európai Központi Bank mindent megtesz az infláció leszorítása érdekében, de a tagállamoknak is hatékony adó-, illetve monetáris politikát kell kialakítaniuk. Dombrovskis szerint meg kell vizsgálnia az infláció okát az energiapiacon, csökkenteni kell az energiakeresletet, és növelni kell az alternatív ellátási forrásokat. Az Európai Bizottság e célból közös gázvásárlási platformot hozott létre, és növeli a megrendeléseket olyan megbízható beszállítóktól, mint Norvégia vagy az Egyesült Államok. Felhívta a figyelmet, hogy kedden a bizottság új intézkedéscsomagról tesz javaslatot a magas energiaárak kezelése és az ellátásbiztonság érdekében.

Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője a vitához hozzászólva elmondta: Európa súlyos válságba jutott, ez brutális módon rezsiszámlákat, tönkrement iparágakat, létükért küzdő kisvállalkozásokat eredményezett. “Ennek oka a háború és az arra adott elhibázott válasz, azaz a rosszul megalkotott szankciós politika: ezért elviselhetetlenek ma az energiaárak” – emelte ki. A képviselő szerint a megoldás az Oroszország elleni uniós szankciók újragondolása, “mert az energiaellátás fizikai és nem ideológiai kérdés”. “Nem kockáztathatjuk Európa energiabiztonságát, nem sodorhatjuk veszélybe a munkahelyeket, olyan politikát kell folytatnunk, amely az emberek támogatását élvezi” – hangsúlyozta Gyürk. Mint mondta, a magyarországi nemzeti konzultáció a szankciókkal kapcsolatban ezt a célt szolgálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyre súlyosbodó válságból csak széles tagállami és társadalmi támogatottsággal lehet kilábalni, “ezért is elfogadhatatlan, hogy Brüsszel ebben a helyzetben 600 milliárd eurónyi forrást tart vissza”. “Most minden tagállamnak meg kell kapnia a neki járó forrásokat, hogy azok a lehető leghamarabb eljussanak a polgárokhoz” – nyomatékosította a fideszes EP-képviselő.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák