Zöld Közlekedés
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek – idézte a The Daily Telegraph a Nature Communications című lapban megjelent tanulmányt. Ez azt jelenti, hogy noha az autókhoz és teherjárművekhez viszonyítva a robogók száma alacsony, fajlagosan mégis több szennyező anyagot engednek a városok levegőjébe, mint a nagyobb közlekedési eszközök.
A kutatók a rákkeltő benzolt és más – reaktív oxigén eredetű – mérgező anyagokat is nagy arányban találtak a robogók emissziójában. Arra figyelmeztettek, hogy kereszteződésben robogó mögött várakozni is “igen erősen egészségkárosító lehet”. “Kimutattuk, hogy az általános vélekedéssel szemben a robogók a városok domináns légszennyezői lehetnek, annyi kormot és különösen mérgező szerves részecskét bocsátanak ki” – mondta Markus Kalberer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. A robogókat jellemzően kétütemű motor hajtja, mely sokkal kisebb hatékonysággal égeti az üzemanyagot, kipufogórendszere pedig kevésbé szűri ki a szennyező anyagokat, mint a modern gépjárművekbe épített katalizátorok. A kutatók nagy számú jármű kibocsátását elemezték, és megnézték Európa, Amerika és Ázsia egyes városainak légszennyezettségét.
Arra következtettek, hogy bár az Európai Unióban az üzemanyagnak csak egy százalékát használják robogók hajtására, mégis jelentősen és költséghatékonyan lehetne csökkenteni a városok levegőjének szennyezettségét, ha a kétüteműek forgalmát korlátoznák. Egyes városokban az utak környékén tapasztalható légszennyezésnek akár kétharmad része is a kétütemű robogóktól származhat.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Közlekedés
Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.
Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.
A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

Mark Zimmermann
2014-05-26 at 12:46
Már rég cseppfolyós gázon kellene, hogy menjenek a robogók.. amúgy most is lehetne kis palackról légnemű gáz használatát előírni, akkor a másodlagos égés során sokkal tisztább égés valósulna meg, kis beruházáson.
Jó a felhasználónak, jó a város lakónak,..
Zoltán
2014-05-26 at 17:38
Persze a PD dizelről nem beszél senki… az a káros nem a kétütem
Attila
2014-05-27 at 12:40
Igaz, hogy a kétüteműek viszonylag több káros anyagot pöfögnek ki magukból, mint egy sima négyütemű jármű. Ebben egyetértek. Viszont azért ne essünk már át a ló túloldalára? Az a bizonyos 1%-os arányszám nagyon is jól mutatja, mekkora “problémát” is jelent ez az egész ügy. Ahogy annak idején a Trabanttal-Wartburggal is elbántak, úgy igyekeznek most a robogókkal is leszámolni. Mindezt a környezet védelme nevében. Arra persze senki nem gondol, hogy egy robogóval 15 perc alatt megteszed a nagyvárosi dugóban azt az utat, amit egy autóval egy óra alatt sem sikerül teljesíteni a dugó miatt. Arról sem szól a fáma, hogy ha mindenki leadná a környezetkárosító robogókat (vagy akár nálunk a sok Simsont) az ezeknek a járműveknek az újrahasznosításával és az igények kielégítésére, újak legyártásával kellene, hogy járjon. Egy modern jármű gyártása óriási környezeti terhelést ró a bolygóra. Ahogy az újrahasznosítás is energia-szükséglettel jár. Én környezetvédő vagyok, de kétütemű Wartburggal járok. (Igen, raktam rá katalizátort is és a lehető legjobb olajjal megy, hogy ne füstöljön.) Ha leadnám a bontóba, sok elektronikai és műanyaghulladék keletkezne, ezeket el kellene szállítani, nagy energiafelhasználással újrahasznosítani. Vennék helyette valami új, hiper-szuper környezetkímélő autót. Ami nagyrészt műanyagból és különböző drága ötvözetekből áll. Tele elektronikával, amihez (sokszor csempészett) ritkaföldfémeket használnak fel. Egy ilyen jármű előállítása iszonyatosan szennyező. Elég arra gondolni, hogy egy kiló műanyag kb. 6 kg CO2 kibocsátásával készülhet el. És akkor nem is beszéltünk minden más egyébről. Szóval nem az új vásárlásával és a régi kidobásával véded a Földet, hanem azzal, ha a régit javítgatod, rendben tartod és nem veszel helyette másikat. Csakhogy ez szembemegy minden mai piaci elképzeléssel, ahol pörgetni kell az eladásokat. Ezért a környezetvédelem terén megvalósuló hasonló “kutatási eredmények” mögött én mindig felvillanni látom a Földet elpusztító, erőforrásokat kiaknázó és “vedd meg és dob el” elvet képviselő kapitalizmus álnok, kígyó-tekintetét.