Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A legjobb okostelefon-alkalmazások a tudatos életmódért

Létrehozva:

|

A legjobb okostelefon-alkalmazások a tudatos életmódértMa már nem kell könyvtárba mennünk, vagy interneteznünk ahhoz, hogy hasznos tippeket szerezhessünk be a tudatos, zöld élethez. Léteznek ugyanis olyan applikációk, amelyeket letölthetünk az okostelefonunkra, így bármikor a hasznunkra lehetnek. A következőkben ezek közül teszteltünk néhányat.

A tesztelés ötletét a Tudatos Vásárlók oldala adta, ahol szintén bemutatták ezeket az alkalmazásokat, melyek között található olyan, amely segít beosztani a pénzünket, figyeli az élelmiszerek lejáratát vagy olyan is, amely abban segít, ha meg kell szerelni valamit a ház körül. Az applikációk Android és iOS operációs rendszerrel ellátott telefonok esetében működnek.

Garasoskodóknak

Az első tesztelt alkalmazás a magyar fejlesztésű Koin, amely segít nyilvántartani a kiadásainkat, melynek köszönhetően lehetőség adódik a tudatos pénzügyi tervezésre. A felhasználói felülete egyszerű, könnyen kezelhető. Figyelembe veszi a bizonyos időközönként ismétlődő kiadásokat vagy bevételeket.

Számos kategória közül választhatjuk ki, hogy mire költöttünk, vagy éppen milyen alapon jutottunk pénzhez. Lehetőség van arra is, hogy egyéni kategóriákat hozzunk létre a már meglévőn belül. Az applikáció másik előnye, hogy napra, hétre és hónapra lebontva is képes jelentést adni a pénzügyi helyzetünkről, sőt kimutatást is készít arról, hogy az adott kategóriákon belül, mennyit költöttünk. Mindennek köszönhetően jól áttekinthetőek lesznek a kiadásaink, ha pontosan vezettük a listát. A készítők gondoltak arra is, hogy sokan privát dologként kezelik a pénzügyeiket és nem szeretnék, hogy mások tudomást szerezzenek róla, ezért jelszóval is védhetjük a programot.

Advertisement

Rendet a hűtőben!

A következő két applikáció abban segíthet, hogy az élelmiszereink között is rendet tudjunk tartani. A Best Before és a Grocery Hero egyaránt jó választás lehet mindehhez. Mindkettő lényege abban rejlik, hogy megadjuk a programnak, milyen élelmiszereink vannak otthon, illetve azok mikor járnak le. Ezt követően értesítést kapunk arról, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyeket célszerű minél hamarabb elfogyasztani.

A Best Before azoknak tetszhet jobban, akik egyszerű kezelőfelületre vágynak, a Grocery Hero pedig azoknak, akik szeretnének még több segítséget kapni a konyhában. Az utóbbi applikációval lehetséges ugyanis az, hogy a kiválasztott alapanyagokhoz receptet is szerezzünk. Másrészt előnyös tulajdonsága az is, hogy nem kell minden élelmiszernek egyesével bepötyögni a lejárati dátumát, ha a csomagoláson vonalkód is szerepel. Ezzel ugyanis leolvasható minden adat egy pillanat alatt.

Barkácsolóknak

A harmadik hasznos kategória képviselője az IFIXIT. Ez az applikáció abban segít, hogy amit lehet, otthon is meg tudjunk szerelni, legyen szó akár egy gomb felvarrásáról, telefonok akkumulátor cseréjéről, kisebb autószerelési praktikákról stb. Érdemes elővenni ezt az applikációt, ha valami tönkremegy a háztartásban, mert számos területet lefed a tippjeivel.

Advertisement

Ha szerelésre adjuk a fejünket, akkor az első lépésben mindig megtalálható, hogy milyen szerszámokra lesz szükségünk a következőkben, majd képekkel illusztrálva láthatjuk a javítási folyamatot lépésről lépésre. Az IFIXIT másik előnye, hogy folyamatosan bővül. A megadott kritériumok alapján bárki tölthet fel szerelési útmutatókat. Hátránya lehet viszont az, hogy internetkapcsolat szükséges az adatok eléréséhez, így, ha mondjuk a semmi közepén lerobban a kocsink és nincs internetünk, akkor nem tudjuk segítségül hívni az IFIXIT-et.

E négy alkalmazás csak néhány volt azok közül, amelyeket letölthetünk a telefonunkra. Érdemes felmérni az igényeinket, majd körbenézni az applikációk között, mert könnyen lehet, hogy már létezik az, amire speciálisan szükségünk van.

forrás: zold8.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vízügy: súlyos volt az idei aszály, de nem rendkívüli

Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az elmúlt évszázadokban viszonylag rendszeresen előfordultak aszályos időszakok, a 11. és a 19. század között eltelt nyolcszáz évben mintegy harminc rendkívül súlyos aszályt jegyeztek fel, amelyek idején nagyobb folyóink vízszintje jelentősen lecsökkent, az állatállomány nagyobb része elpusztult és éhínség ütötte fel a fejét. Az 1794. évi és az 1863. évi aszályt tekintették az eddig előforduló legnagyobbaknak – írták. A 20. század sem volt mentes az aszályoktól, 1930 és 2000 között 33 olyan év volt, ami aszályosnak minősíthető. Az 1904-ben, 1935-ben, 1952-ben és 1990-ben bekövetkező aszályok súlyosak voltak. Az 1952-es messze kiemelkedett közülük: június 27. és augusztus 17. között a csapadék mennyisége a sokéves átlag tíz százalékát sem érte el, az ötven százalékát is csak kis foltokban haladta meg. Az aszály jelentősen hozzájárult az életszínvonal 1952-es mélypontjának kialakulásához, 1953 első hónapjaira pedig élelmiszerhiány alakult ki – idézték fel.

Az elemzés szerint az idei aszály tekinthető a 21. század eddigi legkomolyabbjának. (A csapadék mennyisége már 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a sokéves átlagtól, és nyaranta hosszú hőhullámok voltak.) Az agrárév csapadékösszege rendkívül alacsony volt, Szegeden mindössze 275 milliméter, ami a sokéves átlag fele, és máshol is alig haladta meg a 300 millimétert. A Dunán, a Tiszán és a Dráván elmaradt a tavaszi árhullám, mindhárom folyón rendkívül alacsony vízállások és vízhozamok voltak tapasztalhatók. A Dráván februárban megdőlt az addig mért legkisebb vízállás, de a Dunán és a Tiszán is a legkisebb vízálláshoz közeli értékeket mértek. A téli hónapok havi középhőmérsékletei 1-6 Celsius-fok körül mozogtak, a júliusi középhőmérséklet 24,7 fok volt, ami csaknem három fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Az első becslések szerint az aszály következtében egymillió hektárt érintett-érint aszálykár, a napraforgó esetében hozzávetőleg ötvenszázalékos a terméskiesés – írták.

Megjegyezték: mind az 1794-es, mind az 1863-as, mind a 2022-es évet egy száraz időszak előzte meg. 1794-et megelőzően 1790-ben már aszály volt és 1793-ban is szárazság volt tapasztalható, szinte teljesen csapadékmentes őszi-téli időjárással. 1863-at megelőzően 1861 és 1862 is száraz is volt. Ezekhez az évekhez hasonlóan 2022-t megelőzően 2020-ban és 2021-ben is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, idén pedig a sokéves átlagnál mintegy 45 százalékkal kevesebb. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) mindhárom esetben hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg. Az aszály kialakulásának harmadik tényezője a szokatlanul meleg időjárás: 1794-ben és 1863-ban is nagyon enyhe tél és kiugróan meleg nyár volt a jellemző, akárcsak 2022-ben.

Az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el. “Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni” – jegyezték meg. Azt írták, bár korábban rendszerint a folyamszabályozásokat jelölték meg az aszály okaként, a történelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a folyamszabályozások előtt is rendszeresen sújtotta aszály az országot, ezért a folyók “vissza-kanyargósítása” nem jelent megoldást az aszályra, mivel a folyók drasztikusan csökkenő vízhozamát nem pótolja. Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem, a legjelentősebb aszályok ugyanis a folyók alacsony vízhozamai mellett alakulnak ki, amikor elmaradtak a tavaszi árvizek és nincs eltárolható belvíz sem – írták, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne kellene törekedni a vizek visszatartására.

Hozzátették, az aszály kérdésével foglalkozó szakemberek szerint az erdőknek nagyobb szerepük lehet a klíma helyi szintű javításában, a szél erejének megtörése, a párologtatás és a felhőképződés elősegítése és a hőmérséklet csökkentése révén. Az öntözéssel szemben hatékonyabb megoldás lehet a talajvízszint emelése, ami akár a víz csatornák medrében történő tározásával (medertározás) is elérhető, a mederből elszivárgó víz ugyanis a medertől mintegy ötszáz méter távolságban is szignifikánsan emelheti a talajvíz szintjét. Szintén segíthet, ha a csapadékosabb évek vizét vagy árvizét szikkasztó mezőkkel juttatják vissza a talajba, de törekedni kell az eddig kárba vesző víz – például a városok területéről elfolyó csapadékvíz – hasznosítására is.

Advertisement

 

mti

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák