Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelem felhasználási területei

Létrehozva:

|

Egy biztos, a napelem jól teljesít, megbízható és elképesztően sok helyen megállja a helyét. Ezért is lehet bátran kijelenteni, hogy a jövő a napelemé és azoké a megújuló energiaforrásokra alapuló berendezéseké, amelyek előbb vagy utóbb teljesen átveszik a fosszilis energiahordozóktól a szerepet.

A napelemek hihetetlenül jól teljesítenek a az űrkutatásban, távközlésben és a műholdaknál is. Érthető okok miatt a az űrkutatás folyamán merült fel először a napelem kiváló használhatósága. A műholdakon ma is a napelemek adják az energiát az ott lévő berendezéseknek. A NASA mellett a SpaceX nevű cég is előszeretettel használja a napelemeket.

A napelemes rendszerrel még az öntözés és vízszivattyúzás is egyszerűbb. A napelemes szivattyúk üzemeltethetőek közvetlenül a napelemekről is vagy az éjszakai vízellátás igénye esetén akkumulátorokba tölthető a napelemek által előállított energia, így folyamatos lehet a szivattyúzás. Nem csupán a nyugaton, de már hazánkban is egyre több gazda választja ezt, búcsút intve a ma már elavultnak tekinthető egyéb megoldásoknak. Úgy tűnik, hogy a sokak szerint megszokott benzines szivattyúk nem tudják felvenni a versenyt ezekkel.

Talán a legegyértelműbb az, hogy a napelem nagyon sokat segíteni tud a közvilágításban. Rengeteg pénzt spórolhat meg például egy város, ha a napelemek mellett dönt a közvilágítást tekintve. Sőt, olyan helyzetben, ahol a világítási igényhez szükséges vezetékes áramellátás távol van vagy komplikált a hálózat bevezetése, utólagos kiépítése, jó megoldás lehet a napelemekkel történő ellátás. Míg nappal a napelemek feltöltik az akkumulátorokat és energia-fogyasztás nem történik, az éjszakára feltöltött energiatárolókból kiszolgálhatóak a fényforrások.

Sok helyen a napelem és a közhasználati kellékek már egyet jelentenek. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi mindenre lehet ezt alkalmazni ezen rendszereket, mérettől függetlenül. Az elektronikus termékekbe beépítve áramforrást nyújtanak a számológépekben, órákba, reklámcikkekben. Pár évtizeden belül pedig még inkább dominálni fogják a mindennapi kellékeket. Erre pedig egyértelműen szükség van.

A napelemek nem mondanak kudarcot akkor sem, ha a telekommunikációról van szó. A hírközlő berendezések áramellátásánál a napelem több helyen megtalálható. A mobilszolgáltatók átjátszóállomásaitól a TV-reléállomáson át a nyilvános telefonállomásig, használnak napelemeket. Ennél a felhasználási módnál is vezetékes áramellátástól való nagy távolságok, vagy a hálózat teljes hiánya indokolja a napelem szerepét.

Advertisement

Végezetül pedig azt sem szabad kihagyni, hogy ott, ahol az energiaigény jelentős és emellett a környezet tudatosság magasabb szinten áll, állami támogatások ösztönzik a tiszta, megújuló energiaforrások térnyerését. Például a távol-keleten, ahová a globális termelés jelentős része áttevődött, szintén fontos szerephez jutott a megújuló energia. Egyöntetűen kijelenthető hát, hogy a napelem a villamos erőmű jövője.

forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák