Zöld Energia

Egyszerűsödhet a hőszivattyúk telepítése

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-04

Szerző:

Hell

Amennyiben a hőszivattyú a tetőtérben is megfelelően működik, az jelentősen megkönnyítheti az egység telepítését.

Először helyeztek üzembe az Egyesült Királyságban tetőre szerelt levegős hőszivattyút – számol be a PV Magazine. A rendszer a Salfordi Egyetem a Jövő Háza (Future Home) nevű pilotprojektjének része, a cél az, hogy összevessék a 200 kilogrammos Bosch 3400i Hydrotop teljesítményét egy hasonló, falra szerelt eszközével. Egy hőszivattyú segítségével jelentősen mérsékelhető az adott háztartás energiafogyasztása, csakhogy a beruházás nem mindig egyszerű. Az egyik fő probléma az, hogy az egységnek sokszor nehéz helyet találni. Ezen segíthet a tetőtér felhasználása.

A most felszerelt hőszivattyút a Bellway nevű vállalat telepítette. Az építőcég olyan otthont tervezett, amelynek teteje alkalmas a 200 kilogrammos szerkezet befogadására, a skóciai Donaldson Timber Systems pedig utóbb újratervezte az építmény faszerkezetét, hogy illeszkedjen az egységhez. A második, kontrollként szolgáló eszközt egy külső falra szerelték fel, hogy összehasonlítsák teljesítményét a tetőn lévő szerkezetével. „A kutatási időszak alatt az otthonban élő emberek révén teszteljük a hőszivattyú teljesítményét valós használat közben.

Ha a tetőtérben lévő egység jól működik, az új módszert teremthet a lakástulajdonosok szénlábnyomának csökkentésére anélkül, hogy térbeli vagy esztétikai kompromisszumot kellene kötniük” – mondta Jamie Bursnell, a Bellway munkatársa. Mint hozzátette, össze fogják hasonlítani a két hőszivattyú adatait, hogy meghatározzák a jövőre nézve leginkább járható megoldást. Darran Burrage, az egységeket gyártó Worcester Bosch építési igazgatója szerint a méret és a lokáció alapvető akadályt jelentenek a meglévő ingatlanok hőszivattyús átalakításakor.

Burrage úgy véli, azáltal, hogy a Jövő Otthonának tetőterében levegős hőszivattyút tesznek, a teszt megnyithatja az utat az alternatív lokáció felé. A siker azt is bizonyíthatná a háztulajdonosok felé, hogy ezen technológia életképes, zöld fűtési alternatívát jelent. A projekt az utolsó szakaszában tart, és várhatóan 2023-tól fogad vendégeket. A Salfordi Egyetem kutatói nemcsak a hőszivattyúk hatékonyságát elemzik, hanem az egységek rezsiköltség-csökkentő hatásait is.

Kép: University of Salford

Kapcsolódó tartalom:Bosch 3400i Hydrotop hőszivattyú levegő hőszivattyú

Zöld Energia

Zöld fordulat napfényből: hogyan lett Magyarország napelemes nagyhatalom?

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Zöld átmenet, energia, akkumulátortechnológia – Hol állunk, merre tartunk? című előadásában idézte a meteorológiai világszervezet jelentését, amely szerint a hőerőművek egyharmada olyan helyén működik a világnak, ami vízhiányos, tehát nincsen elegendő mennyiségű víz a hőerőmű hűtéséhez – ismertette az alternativenergia.hu. A vízerőművek közül minden tizedik olyan helyen van, ahol már nincs elegendő víz a folyóban és a tározóban ahhoz, hogy a vízerőművet megfelelő kapacitással tudják működtetni – közölte. Áder János elmondta, hogy Magyarországon a megtermelt energia több mint 43 százaléka nukleáris alapú, ezt Pakson állítjuk elő. További több mint egyharmada még mindig fosszilis, ennek a nagy része gáz. Mintegy 21 százalék a megújuló – több mint kétharmadában naperőművekben előállított – energia.

A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – ismertette. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van. A beépített nyolcezer megawatt 25 százaléka ténylegesen alkalmas lesz majd energiatermelésre – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. Az energiatermelésen belül a napenergia arányát tekintve Magyarország az Európai Unió első helyén áll az elmúlt évek fejlesztései révén – emelte ki.

Megemlítette, hogy épül majd egy gázerőmű is. Előadásában a volt köztársasági elnök beszélt arról, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Európában negyven helyen gyártanak már akkumulátorokat, emellett tíz üzemet építenek, és másik tízet terveznek. “Európa az akkumulátoripar fejlesztése irányába halad, tetszik vagy nem tetszik nekünk” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az akkumulátorok gyártásánál szigorú környezetvédelmi szabályokat kell betartani, és rendszeresen ellenőrzik az ilyen üzemek működését. Hozzátette: kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be – jelezte Áder János.

Tovább olvasom