Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ezzel számoljon, aki napelemes rendszert telepítene, 2024-től változik az elszámolás

A jelenlegi elszámolási rendszer átalakul a napelemes rendszerek tulajdonosai számára 2024-től.

Létrehozva:

|

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) novemberi rendeletének értelmében 2024 után senkinek sem lesz elérhető a szaldóelszámolás – számol be a Telex. Azt, hogy az elszámolási rendszert kivezetik, régóta sejteni lehetett, még uniós irányelvek is előírják a lépést. A pontos szabályzással kapcsolatban rengeteg volt a kérdőjel, igaz, lehetett számítani bizonyos részletekre, például arra, hogy a szaldó maradhat azoknál a háztartásoknál, amelyek 2024 előtt telepítettek napelemet. Az új rendelet alapján ugyanakkor ez nem lesz így, sok napelem-tulajdonosnál jelentősen nőhet a megtérülés.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A szaldóelszámolás célja az volt, hogy kedvező feltételeivel felpörgesse a háztartási méretű kiserőművek telepítését – itthon ez leginkább napelemes beruházásokat takar. A kapacitásnövekedés a tervezettnél is nagyobb lett, eközben azonban a hálózat fejlesztése elmaradt. Az indoklás szerint éppen emiatt függesztették fel október végén a hálózati csatlakozási lehetőséget új rendszerek esetében. A csatlakozási stop és a szaldó ily módon történő felszámolása nehéz helyzetbe hozza a lakosságot és a szakmát egyaránt.

Szaldó helyett bruttó

A szaldó lényege, hogy a napelemesek gyakorlatilag akkumulátorként használhatják a hálózatot, szabadon lehet áramot feltölteni oda, illetve felvenni onnan – a különbözet után természetesen fizetni kell az éves elszámolás során. A probléma az, hogy ebben a struktúrában napsütéses időszakokban a napelemek miatt túlterhelődhet a hálózat, a sötétebb periódusokban viszont kvázi ingyen kapnak áramot a fogyasztók. Az új rendszert bruttó elszámolásnak nevezik. Ez kevésbé előnyös a fogyasztó számára, lassabbá teszi a beruházás megtérülését, a hálózat számára viszont kedvező, hiszen arra sarkallja a háztartásokat, hogy saját energiájukból minél többet felhasználjanak.

A kommunikáció alapján arra lehetett számítani, hogy sok más országhoz hasonlóan 2024 januárjától itthon is csak az újonnan kiépített rendszerekre fog vonatkozni a szaldó kivezetése. A MEKH rendelete szerint viszont 2024-től a korábbi napelemeseket átveszik a szaldóba, ebben maradhatnak tíz évig, majd mindenkire bevezetik a bruttó elszámolást. A szabályzásból ez explicite nem derül ki, a MEHK azonban megerősítette a Telexnek az értelmezést.

A tervezett rendszer abból a szempontból igazságosabb, hogy a terhek azonosan oszlanak majd meg a napelemesek között. A korábbi tulajdonosok, több tízezer család esetében viszont most alaposan át kell gondolni a megtérülés kérdését. A rendelet értelmében ráadásul egy új modellt is bevezethetnek 2024-től, ez alapján a nappali csúcsidőszakban, a csúcsidőszakban és a völgyidőszakban eltérő lehet a rendszerhasználati díj. Mindez további kérdéseket vethet fel, például hogy szükség lesz-e új villanyórák beszerzésére. A hazai szakmai körök szerint a túlméretezett beruházások a rendszerhasználati díjjal való játék helyett jobb módszer lenne a teljesítménydíj használata.

Advertisement

Mi lehet a megoldás?

Az új szabályok egészen biztosan sokakat arra fognak késztetni, hogy kevesebb áramot tápláljanak a hálózatba. Megoldásként nem csupán a rendkívül költséges, lassan megtérülő akkumulátorok jöhetnek számításba, az energiát melegvíz-tárolásra alkalmas eszközzel, vízben is meg lehet kötni, jóval olcsóbban. A tárolás mellett az áram okosabb, átgondoltabb felhasználására is szükség lesz. Az egyszerűbb okos dugaljaktól a teljes otthont felügyelő okosrendszerekig számos megoldás szóba jöhet. Ehhez nagyobb tudású, kifinomultabb inverterre van szükség. A magyarországi tapasztalatok alapján sajnos az elmúlt tíz évben itthon inkább a hagyományos technológiát választották, csupán a rendszerek 30-40 százalékához tartozik okosinverter, és ezek közül sem mindegyik alkalmas a szükséges fejlesztésekre.

Érdekes továbbá, hogy míg korábban a napelemek déli tájolásával a lehető legtöbb energia előállítására törekedtek, a helyzet most változhat. Ezt követően a kelet-nyugati tájolás kombinálása kerülhet az előtérbe, ezzel ugyanis jobban eloszlik a termelés. Egy olyan rendszer, amelyben a panelek nincsenek sorba kötve, hanem mindegyikhez külön optimalizáló eszköz tartozik, drágább, de egységeit nem kell egy irányba fordítani.

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!