Zöldinfó
Jelentősen csökkentenék a napelemek áfáját Magyarországon
A Napelem Szövetség 22 %-kal csökkentené a napelemes rendszerek áfáját.
Az elmúlt hónapokban több, a hazai napelemes piacot érintő váratlan döntés is született. Októberben kiderült, hogy a kormány a hálózat elmaradottságára hivatkozva határozatlan időre felfüggeszti az újonnan kiépített háztartási méretű kiserőművek – gyakorlatilag a napelemes rendszerek –csatlakozási lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az új napelemek esetében a megtermelt áramot vagy mind el kell használnia az adott háztartásnak, vagy valamilyen energiatároló berendezést kell kiépítenie, ami jelentősen megnöveli a megtérülés idejét.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A szabálymódosítás miatt kisebb roham indult a rendszerekért, sokan próbáltak még a határidő előtt csatlakozni. A cégek leterheltségét fokozta a több hónapos csúszásban lévő lakossági napelemtelepítési program is. Novemberben aztán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hozott egy, a szaldóelszámolással kapcsolatos rendeletet. Egy ideje tudni lehetett, hogy ezen kedvező elszámolási rendszert kivezetik majd, ezt egy irányelv is előírja az Európai Unióban.
Az azonban már sokakat meglepett, hogy az elszámolási konstrukciót 2024 után azok is elvesztik, akik már korábban kiépítették a napelemes rendszert. A döntés megint csak jelentősen hat a megtérülésre, az új szabály családok tízezreit érintheti. A szigorítások hatására a napelemes piac rövid idő alatt igen rossz körülmények között találta magát. Az alapanyaghiány, az ellátási problémák, a drágulás és a forint gyengülése tovább nehezíti a hazai vállalatok helyzetét. Ilyen előzmények után, december 16-én fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez nyílt levelében Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Mint írja, az EU pénzügyminiszterei célul tűzték ki, hogy felgyorsítsák a napelemek terjedését, illetve kötelezték a tagállamokat arra, hogy az engedélyezési folyamatokat is gyorsítsák.
Kiss Ernő szerint ehhez az adóterhek csökkentése nagyban hozzájárulhatna. Mint rávilágított, nemzetgazdasági szempontból most kiemelt fontosságú az áramimport kiváltása és a földgázhasználat minimalizálása. Az utóbbi időkben több országban, legutóbb Romániában mérsékelték 5 százalékra a napelemek áfáját. Az MNNSZ a hazai napenergia-ipar érdekében azt kéri a pénzügyminisztertől, hogy itthon is csökkentsék az áfát a mostani 27-ről 5 százalékra. Mint Kiss Ernő kiemelte, a 22 százalékos felár következtében a magyarországi felhasználók a határon túli cégektől szerzik be a napelemes rendszereket.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.