Zöld Energia
Legyen meg a Te zöld akaratod!

Kevés olyan vallási közösség van,amely annyira magáévá tette a globális felmelegedés elleni küzdelmet, mint a Queensland-i amely 24 napelemből formázta ki temploma tetején a keresztet.
Nagyon hatásos és inspirálja kongregációnk tagjait, hogy napelemeket rakjanak fel saját házaikra is”.- idézi a Infotovoltaico olasz honlap David Lowry atyát, aki elmondta, hogy a napkeresztet 2009-ben helyeztek fel a templomra, amely három protestáns felekezeté, írja azenergiacentrum.com.
Számos vallás bizalmatlanul fogadta a mozgalmat, amely megújuló energiaforrásokat akar hasznosítani a kultikus épületein és általában habozik állást foglalni a globális felmelegedés kérdésében, annak ellenére, hogy a tanítások szerint az embernek a természet őrzőjének kell lennie.
Lassacskán azonban változnak a dolgok, főként az új vallási vezetőknek, közöttük Ferenc pápának köszönhetően. – írja a honlap.
A római katolikus egyház feje állandón hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, névválasztásával is ebben az értelemben foglalt állást, hisz Assisi Szent Ferenc más erényei mellett a természet barátja volt. Előde, XVI. Benedek idején a Vatikán elkezdett “ zöld” intézkedéseket hozni, például, napelemeket helyeztek 2008-ban a pápai audencia termének tetejére.
A vallási környezetvédelem lassan fejlődésnek indul, ez érdekes, mert az egyházak nagyon óvatosak a gyakorlatukban és a doktrínájukban egyaránt”- mondta John Grim, Yale egyetemen megrendezett Vallás és ökológia fórum koordinátora. Véleménye szerint a pápa befolyása azért is nagyon jelentős, mivel kevés más vallás ismer el egyetlen földi vezetőt és a Vatikán szerint 1,2 milliárd katolikus van a Földön, ami egyenlő az emberiség egy hatod részével.
Néhány egyház eddig nagyon vonakodott attól, hogy társítsák a klímaváltozással kapcsolatos politikákhoz. Egy 2012-ben készített felmérésből, például, kiderült, hogy az amerikaiaknak csak 42 %-a ért egyet azzal, hogy a globális felmelegedésnek főként mesterséges, az emberi tevékenység által kiváltott okai vannak, pedig a klímakutatók többsége ezen az állásponton van.
Pozitív kivételnek számít egyelőre még az anglikán egyház. amely 2020-ig 42 %-al, 2050-ig pedig 80 %-al szándékozik csökkenteni a C02 kibocsátást azzal, hogy 16 ezer épületének ellátására a legkülönbözőbb zöld energiaforrásokat használja fel.
Vannak olyan templomok, amelyeket egész héten használnak és vannak olyanok, amelyeket csak ritkán és csak egy lámpát égetnek – magyarázta David Shreeve, az Érsekek Tanácsának környezeti konzulense. Elmondása szerint más egyházak is kérnek tanácsokat tőle a káros kibocsátások csökkentésére.
Olyan hívők is vannak szép számmal, akik azért vannak ellene ezeknek az újításoknak, mert attól félnek, hogy a napelemek kárt okoznak a sérülékeny történelmi épületekben.
Félelmüket az sem csökkenti, hogy tudják, a bradfordi katedrálisra, amelyben a főhajó egyes részei 1458-ban épültek, 2011-ben telepítettek napelemeket és sértetlen maradt. Ez az első katedrális Angliában és talán az egész világonn, amely energetikailag önellátó.
Vannak más példák is: a törökországi Bursában napelemeket akarnak telepíteni egy mecsetre, sőt, még szélturbinát is a minaretre. Függőleges tengelyűt, nagy forgó lapátok nélkül. “A mecseteket is be lehet fedni napelemekkel” – jelentette ki Celik Erengezgi, a bursai mecset tervezője.
1978 óta adnak energiát a lowelli / Massachusetts/ Jewish Emanuel Temple zsinagóga napelemei.
Bartolomeosz ortodox görög ökumenikus pátriárka, minden ortodox keresztény spirituális vezetője a “zöld pátriárka” nevet kapta a környezet védelmére tett kezdeményezései miatt, amelyek a ivóvíz védelmére tett kezdeményezéstől az enciklikáig terjednek, amelyet 2012-ben tett közzé és bűnbánatra szólítja fel benne az embereket a világ tönkre tételéért.
A Vatikán megfigyelőként vesz részt az ENSZ ülésein a 200 állam között, amelyek elfogadták, hogy 2015 végéig kidolgoznak egy egyezményt a klímáról az áradások, a szárazság és a tengerek szintje emelkedésének elkerülésére.
„Ferenc pápával új remény született” – fogalmazott Henrik Uva svájci atya, az Egyházak Világtanácsának tagja.

Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés