Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Legyen meg a Te zöld akaratod!

Létrehozva:

|

Kevés olyan vallási közösség van,amely annyira magáévá tette a globális felmelegedés elleni küzdelmet, mint a Queensland-i amely 24 napelemből formázta ki temploma tetején a keresztet.

Nagyon hatásos és inspirálja kongregációnk tagjait, hogy napelemeket rakjanak fel saját házaikra is”.- idézi a Infotovoltaico olasz honlap David Lowry atyát, aki elmondta, hogy a napkeresztet 2009-ben helyeztek fel a templomra, amely három protestáns felekezeté, írja azenergiacentrum.com.

Számos vallás bizalmatlanul fogadta a mozgalmat, amely megújuló energiaforrásokat akar hasznosítani a kultikus épületein és általában habozik állást foglalni a globális felmelegedés kérdésében, annak ellenére, hogy a tanítások szerint az embernek a természet őrzőjének kell lennie.

Lassacskán azonban változnak a dolgok, főként az új vallási vezetőknek, közöttük Ferenc pápának köszönhetően. – írja a honlap.

A római katolikus egyház feje állandón hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, névválasztásával is ebben az értelemben foglalt állást, hisz Assisi Szent Ferenc más erényei mellett a természet barátja volt. Előde, XVI. Benedek idején a Vatikán elkezdett “ zöld” intézkedéseket hozni, például, napelemeket helyeztek 2008-ban a pápai audencia termének tetejére.

A vallási környezetvédelem lassan fejlődésnek indul, ez érdekes, mert az egyházak nagyon óvatosak a gyakorlatukban és a doktrínájukban egyaránt”- mondta John Grim, Yale egyetemen megrendezett Vallás és ökológia fórum koordinátora. Véleménye szerint a pápa befolyása azért is nagyon jelentős, mivel kevés más vallás ismer el egyetlen földi vezetőt és a Vatikán szerint 1,2 milliárd katolikus van a Földön, ami egyenlő az emberiség egy hatod részével.

Advertisement

Néhány egyház eddig nagyon vonakodott attól, hogy társítsák a klímaváltozással kapcsolatos politikákhoz. Egy 2012-ben készített felmérésből, például, kiderült, hogy az amerikaiaknak csak 42 %-a ért egyet azzal, hogy a globális felmelegedésnek főként mesterséges, az emberi tevékenység által kiváltott okai vannak, pedig a klímakutatók többsége ezen az állásponton van.

Pozitív kivételnek számít egyelőre még az anglikán egyház. amely 2020-ig 42 %-al, 2050-ig pedig 80 %-al szándékozik csökkenteni a C02 kibocsátást azzal, hogy 16 ezer épületének ellátására a legkülönbözőbb zöld energiaforrásokat használja fel.

Vannak olyan templomok, amelyeket egész héten használnak és vannak olyanok, amelyeket csak ritkán és csak egy lámpát égetnek – magyarázta David Shreeve, az Érsekek Tanácsának környezeti konzulense. Elmondása szerint más egyházak is kérnek tanácsokat tőle a káros kibocsátások csökkentésére.

Olyan hívők is vannak szép számmal, akik azért vannak ellene ezeknek az újításoknak, mert attól félnek, hogy a napelemek kárt okoznak a sérülékeny történelmi épületekben.

Félelmüket az sem csökkenti, hogy tudják, a bradfordi katedrálisra, amelyben a főhajó egyes részei 1458-ban épültek, 2011-ben telepítettek napelemeket és sértetlen maradt. Ez az első katedrális Angliában és talán az egész világonn, amely energetikailag önellátó.

Advertisement

Vannak más példák is: a törökországi Bursában napelemeket akarnak telepíteni egy mecsetre, sőt, még szélturbinát is a minaretre. Függőleges tengelyűt, nagy forgó lapátok nélkül. “A mecseteket is be lehet fedni napelemekkel” – jelentette ki Celik Erengezgi, a bursai mecset tervezője.

1978 óta adnak energiát a lowelli / Massachusetts/ Jewish Emanuel Temple zsinagóga napelemei.

Bartolomeosz ortodox görög ökumenikus pátriárka, minden ortodox keresztény spirituális vezetője a “zöld pátriárka” nevet kapta a környezet védelmére tett kezdeményezései miatt, amelyek a ivóvíz védelmére tett kezdeményezéstől az enciklikáig terjednek, amelyet 2012-ben tett közzé és bűnbánatra szólítja fel benne az embereket a világ tönkre tételéért.

A Vatikán megfigyelőként vesz részt az ENSZ ülésein a 200 állam között, amelyek elfogadták, hogy 2015 végéig kidolgoznak egy egyezményt a klímáról az áradások, a szárazság és a tengerek szintje emelkedésének elkerülésére.

„Ferenc pápával új remény született” – fogalmazott Henrik Uva svájci atya, az Egyházak Világtanácsának tagja.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák