Mindenki hallott már a megújuló energiaforrásokról, és arról, hogy ennek számtalan pozitív tulajdonsága van. Kezdve ott, hogy teljes mértékben-egyensúlyban van az ökoszisztémával.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek olyan energiaforrások, melynek tartalékai végtelenek, illetve ha végesek is, azok rövid időn belül újratermelődnek. Nem is csoda hát, hogy egyre többen fordulnak ez irányba, és egyre többen döntenek a szélenergia, víz energia, vagy épp a napenergia mellett. A napenergia kétségtelenül az egyik legtöbbet foglalkoztatott, és talán a legkedvezőbb, legegyedibb energiaforrás. Számos olyan eszközt fejlesztettek ki, amely ezt a hatalmas energiaforrást könnyedén felhasználja az emberiség javára. Mindenképp meg kell említeni a napelemet és a napkollektort, amely a legelterjedtebb berendezéseknek bizonyulnak e tekintetben. Mára már mindenki ismeri ezt a két fogalmat, ugyanis mindkettő hamar befészkelte magát a köztudatba. Ám ennek ellenére is sokszor keverik őket, és sokszor olyan tulajdonságok, tényezők, érdekességek maradnak megválaszolatlanul, vagy épp helytelenül definiálva, amelyeket mindenképp érdemes tudni. Későbbiekben pedig érdemes lesz tudni, ugyanis egyes kutatók szerint évek, évtizedek kérdése, míg a napenergia az egyik legkeresettebb energiaforrássá növi ki magát.

1. A félreértések elkerülése végett nem árt egyből tisztázni, hogy pontosan mi is a napelem és a napkollektor, illetve azt, hogy mi a kettő között a különbség. Mint köztudott, e két rendszer igen gyakran összetévesztik. Bár igaz, e két eszköz sokban hasonlít, ugyanis mindkettő a nap sugaraira támaszkodik, azt alakítja át az emberiség számára fontos energiává. És itt kezdődik a kettő között a különbség, amely az előállított energia formájában rejlik. A napelem villamos energiát, áramot állít elő míg a napkollektor hőt. Talán ezért is figyelhető meg, hogy a napelem elterjedtebb, ugyanis az áram sokkal inkább bizonyul fontosabb, jobban használható, alakítható energiának. Ezeket tudva talán most már senki sem fogja összekeverni e két fontos rendszert.

2. Sokszor a beruházó, befektető azzal fordul a napelemeket forgalmazó céghez, hogy pontosan mekkora helyet is igényel az adott rendszer. Tudni kell, hogy a cégek a legtöbb esetben feltüntetik a tervezett méreteket annak érdekében, hogy a felszereléssel ne legyen gond. Az egyik legfontosabb eleme az egész rendszernek az inverter, amely nem foglal sok helyet, ugyanis ez egy falra szerelhető készülék, mely egy kisméretű fali kazán méretével egyezik meg. Ezt a szabadba is lehet szerelni, ám minden esetben tanácsosabb egy benti helyiséget keresni e tekintetben, ahol kevés a páratartalom, és ahol az állandó húsz Celsius fok adott. Ezzel el lehet érni, hogy a hatásfok állandó maradjon, és semmiképp se csökkenjen.

3. Gyakori kérdésnek számít az is, hogy érdemes e beszerezni egy akkumulátort, vagy egyáltalán szükség van-e rá. Tudni kell, hogy a modernebb készülékek esetében nincs szükség akkumulátorra. Természetesen a régebbi rendszerek esetében, amelyek mára már a harminc évet is elérhetik, ott szükség volt akkumulátort. A modern, csúcstechnológiás rendszerek esetében nincs szükség erre. E rendszerek egyik nagy előnye, hogy a nyáron megtermelt energiát akár télen is el lehet használni. Mindez csak a napelemre igaz.

4. Sokan attól tartanak, hogy akkor, amikor nem süt a nap, akkor az egész rendszer leáll, és nem működik tovább, ergo nem termel energiát. Ez tévhit, ugyanis működik a rendszer, ugyanis tudni kell, hogy a gyengébb, szórt fény is elegendő ahhoz, hogy a napelemek elérjék azt a feszültséget, amelyikre szükségük van. Ezzel az inverter már be tud kapcsolni, tehát működik a napelem. A termelés mértéke a fényerősséggel szinte egyenesen arányos.

5. Nem egy érdeklődő, potenciális vásárló tette már fel magának, és természetesen a forgalmazóknak is azt a kérdést, hogy mi történik akkor, amikor a napelem többet termel, vagy épp kevesebbet annál, mint amennyire épp szükség van. Ilyenkor biztos választ kapnak az érdeklődők, ugyanis a napelemes rendszer esetében, ha többlettermelésről van szó, és kevesebb fogyasztásról, akkor a felesleget az áramszolgáltató hálózatba vissza lehet táplálni. A fogyasztott és termelt mennyiségeket a felszerelt digitális fogyasztásmérő tárolja, a kijelzőjén az adatok leolvashatók. A többlet bármikor elfogyasztható egy elszámolási időszakon belül, amely általában egy évet jelent. Fontos tudni, hogy a többletet az áramszolgáltató muszáj, hogy átvegye az aktuális villamosenergia-díjszabás szerinti áron.

6. Minden épületre lehet telepíteni napelemet? Hangzik a kérdés sokszor. Nos, igen, szinte minden egyes épületre lehet napelemet telepíteni. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen tetőfedés áll a rendelkezésre. Mivel a napelemek tömege körülbelül tizenöt kg/m2, ezért ritkán van szükség egyedi, speciális statikai vizsgálatokra. Ám ha szükséges, biztos megoldást lehet találni a biztonságos telepítésre.

7. Egyik legfontosabb kérdésnek a napelemek életkora számít. A gyártók legtöbb esetben egy húsz, harminc éves garanciát vállalnak a napelemes rendszerre. Ezzel garantálják, hogy a termék körülbelül huszonöt év után is tartani, nyújtani tudja a nyolcvan, kilencven százalékos hatékonyságot, teljesítményt. Ezalatt azt kell érteni, hogy bizony a napelem hosszú élettartammal rendelkezik. Kuriózumként meg lehet említeni, hogy a világ egyik legrégebbi napelemes rendszere elérte a hatvan évet is.

8. Ha már megvan a napelem, milyen karbantartási tevékenységekre, teendőkre kell számítani? Tulajdonképpen a rendszer semmilyen karbantartást nem igényel. Ennek oka, hogy nem rendelkeznek kopó, forgó alkatrészekkel. Azonban fontos tudni, hogy a rendszer igényeli az időszakos ellenőrzést a biztos, gondmentes működés érdekében. Azt meg végképp érdemes tudni, hogy tilos a napelemeket a kereskedelemben kapható hagyományos súrolókefékkel, tisztítószerekkel tisztítani, takarítani, ugyanis ezek kisebb, nagyobb kárt tehetnek a napelemek felületében, és ez által csökkenhet a termelés, sőt, a garancia is elveszhet.

9. Sokan érdeklődnek, hogy kell-e villámhárítót beszeretni, kiépíteni a napelem rendszer védelmét illetően. Tudni kell, hogy a napelemes rendszer nem növeli a villámcsapás kockázatát. Családi házak esetén ezért nincs i szükség ennek a kiépítésére. Sőt, egyes adatok szerint a kiépített villámhárítók növeli a villámcsapás esélyét. Ám azt is tudni kell e tekintetben, hogy a közületi épületek, intézmények esetén, akárcsak kórházak, iskolák, egyéb intézmények, a napelemes rendszertől függetlenül előírás a külső villámvédelem.

10. Ha már a természeti jelenségek elleni védelemről van szó, térjünk ki a jégeső elleni védelemre. Kell-e ez a napelemes rendszert tekintve? A napelemek felületén egy speciális biztonsági üveg van, melyek általában egy nagyobb felületi nyomást is kibírnak, akár az 550 kg/m2-t is. Lényegesen nagyobb az ellenálló-képességük, mint egy tetőablaknak. Tudni kell, hogy ezek könnyedén ellenállnak akár három és öt centiméteres jégnek is, függve a beesési szögtől. A gyártói garancia ennek ellenére nem terjed ki környezeti katasztrófákra ezért ajánlatos napelemes rendszerre egy biztosítást kötni, melynek díja jelenleg évi néhány 1000 Ft körül mozog, ami abszolút nem sok a teljes biztonság érdekében.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu