Zöld Energia
Napelemes rendszerek – GY.I.K. megválaszolása
Mindenki hallott már a megújuló energiaforrásokról, és arról, hogy ennek számtalan pozitív tulajdonsága van. Kezdve ott, hogy teljes mértékben-egyensúlyban van az ökoszisztémával.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek olyan energiaforrások, melynek tartalékai végtelenek, illetve ha végesek is, azok rövid időn belül újratermelődnek. Nem is csoda hát, hogy egyre többen fordulnak ez irányba, és egyre többen döntenek a szélenergia, víz energia, vagy épp a napenergia mellett. A napenergia kétségtelenül az egyik legtöbbet foglalkoztatott, és talán a legkedvezőbb, legegyedibb energiaforrás. Számos olyan eszközt fejlesztettek ki, amely ezt a hatalmas energiaforrást könnyedén felhasználja az emberiség javára. Mindenképp meg kell említeni a napelemet és a napkollektort, amely a legelterjedtebb berendezéseknek bizonyulnak e tekintetben. Mára már mindenki ismeri ezt a két fogalmat, ugyanis mindkettő hamar befészkelte magát a köztudatba. Ám ennek ellenére is sokszor keverik őket, és sokszor olyan tulajdonságok, tényezők, érdekességek maradnak megválaszolatlanul, vagy épp helytelenül definiálva, amelyeket mindenképp érdemes tudni. Későbbiekben pedig érdemes lesz tudni, ugyanis egyes kutatók szerint évek, évtizedek kérdése, míg a napenergia az egyik legkeresettebb energiaforrássá növi ki magát.
1. A félreértések elkerülése végett nem árt egyből tisztázni, hogy pontosan mi is a napelem és a napkollektor, illetve azt, hogy mi a kettő között a különbség. Mint köztudott, e két rendszer igen gyakran összetévesztik. Bár igaz, e két eszköz sokban hasonlít, ugyanis mindkettő a nap sugaraira támaszkodik, azt alakítja át az emberiség számára fontos energiává. És itt kezdődik a kettő között a különbség, amely az előállított energia formájában rejlik. A napelem villamos energiát, áramot állít elő míg a napkollektor hőt. Talán ezért is figyelhető meg, hogy a napelem elterjedtebb, ugyanis az áram sokkal inkább bizonyul fontosabb, jobban használható, alakítható energiának. Ezeket tudva talán most már senki sem fogja összekeverni e két fontos rendszert.
2. Sokszor a beruházó, befektető azzal fordul a napelemeket forgalmazó céghez, hogy pontosan mekkora helyet is igényel az adott rendszer. Tudni kell, hogy a cégek a legtöbb esetben feltüntetik a tervezett méreteket annak érdekében, hogy a felszereléssel ne legyen gond. Az egyik legfontosabb eleme az egész rendszernek az inverter, amely nem foglal sok helyet, ugyanis ez egy falra szerelhető készülék, mely egy kisméretű fali kazán méretével egyezik meg. Ezt a szabadba is lehet szerelni, ám minden esetben tanácsosabb egy benti helyiséget keresni e tekintetben, ahol kevés a páratartalom, és ahol az állandó húsz Celsius fok adott. Ezzel el lehet érni, hogy a hatásfok állandó maradjon, és semmiképp se csökkenjen.
3. Gyakori kérdésnek számít az is, hogy érdemes e beszerezni egy akkumulátort, vagy egyáltalán szükség van-e rá. Tudni kell, hogy a modernebb készülékek esetében nincs szükség akkumulátorra. Természetesen a régebbi rendszerek esetében, amelyek mára már a harminc évet is elérhetik, ott szükség volt akkumulátort. A modern, csúcstechnológiás rendszerek esetében nincs szükség erre. E rendszerek egyik nagy előnye, hogy a nyáron megtermelt energiát akár télen is el lehet használni. Mindez csak a napelemre igaz.
4. Sokan attól tartanak, hogy akkor, amikor nem süt a nap, akkor az egész rendszer leáll, és nem működik tovább, ergo nem termel energiát. Ez tévhit, ugyanis működik a rendszer, ugyanis tudni kell, hogy a gyengébb, szórt fény is elegendő ahhoz, hogy a napelemek elérjék azt a feszültséget, amelyikre szükségük van. Ezzel az inverter már be tud kapcsolni, tehát működik a napelem. A termelés mértéke a fényerősséggel szinte egyenesen arányos.
5. Nem egy érdeklődő, potenciális vásárló tette már fel magának, és természetesen a forgalmazóknak is azt a kérdést, hogy mi történik akkor, amikor a napelem többet termel, vagy épp kevesebbet annál, mint amennyire épp szükség van. Ilyenkor biztos választ kapnak az érdeklődők, ugyanis a napelemes rendszer esetében, ha többlettermelésről van szó, és kevesebb fogyasztásról, akkor a felesleget az áramszolgáltató hálózatba vissza lehet táplálni. A fogyasztott és termelt mennyiségeket a felszerelt digitális fogyasztásmérő tárolja, a kijelzőjén az adatok leolvashatók. A többlet bármikor elfogyasztható egy elszámolási időszakon belül, amely általában egy évet jelent. Fontos tudni, hogy a többletet az áramszolgáltató muszáj, hogy átvegye az aktuális villamosenergia-díjszabás szerinti áron.
6. Minden épületre lehet telepíteni napelemet? Hangzik a kérdés sokszor. Nos, igen, szinte minden egyes épületre lehet napelemet telepíteni. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen tetőfedés áll a rendelkezésre. Mivel a napelemek tömege körülbelül tizenöt kg/m2, ezért ritkán van szükség egyedi, speciális statikai vizsgálatokra. Ám ha szükséges, biztos megoldást lehet találni a biztonságos telepítésre.
7. Egyik legfontosabb kérdésnek a napelemek életkora számít. A gyártók legtöbb esetben egy húsz, harminc éves garanciát vállalnak a napelemes rendszerre. Ezzel garantálják, hogy a termék körülbelül huszonöt év után is tartani, nyújtani tudja a nyolcvan, kilencven százalékos hatékonyságot, teljesítményt. Ezalatt azt kell érteni, hogy bizony a napelem hosszú élettartammal rendelkezik. Kuriózumként meg lehet említeni, hogy a világ egyik legrégebbi napelemes rendszere elérte a hatvan évet is.
8. Ha már megvan a napelem, milyen karbantartási tevékenységekre, teendőkre kell számítani? Tulajdonképpen a rendszer semmilyen karbantartást nem igényel. Ennek oka, hogy nem rendelkeznek kopó, forgó alkatrészekkel. Azonban fontos tudni, hogy a rendszer igényeli az időszakos ellenőrzést a biztos, gondmentes működés érdekében. Azt meg végképp érdemes tudni, hogy tilos a napelemeket a kereskedelemben kapható hagyományos súrolókefékkel, tisztítószerekkel tisztítani, takarítani, ugyanis ezek kisebb, nagyobb kárt tehetnek a napelemek felületében, és ez által csökkenhet a termelés, sőt, a garancia is elveszhet.
9. Sokan érdeklődnek, hogy kell-e villámhárítót beszeretni, kiépíteni a napelem rendszer védelmét illetően. Tudni kell, hogy a napelemes rendszer nem növeli a villámcsapás kockázatát. Családi házak esetén ezért nincs i szükség ennek a kiépítésére. Sőt, egyes adatok szerint a kiépített villámhárítók növeli a villámcsapás esélyét. Ám azt is tudni kell e tekintetben, hogy a közületi épületek, intézmények esetén, akárcsak kórházak, iskolák, egyéb intézmények, a napelemes rendszertől függetlenül előírás a külső villámvédelem.
10. Ha már a természeti jelenségek elleni védelemről van szó, térjünk ki a jégeső elleni védelemre. Kell-e ez a napelemes rendszert tekintve? A napelemek felületén egy speciális biztonsági üveg van, melyek általában egy nagyobb felületi nyomást is kibírnak, akár az 550 kg/m2-t is. Lényegesen nagyobb az ellenálló-képességük, mint egy tetőablaknak. Tudni kell, hogy ezek könnyedén ellenállnak akár három és öt centiméteres jégnek is, függve a beesési szögtől. A gyártói garancia ennek ellenére nem terjed ki környezeti katasztrófákra ezért ajánlatos napelemes rendszerre egy biztosítást kötni, melynek díja jelenleg évi néhány 1000 Ft körül mozog, ami abszolút nem sok a teljes biztonság érdekében.
Forrás: napelemek-napkollektorok.hu
Zöld Energia
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
A zöld otthon nem csupán egy felkapott trend, aki valóban környezettudatos otthont teremt magának, nap mint nap megtapasztalhatja a pozitív hatásait.
Bár az elmúlt években elég sokan kongatták a vészharangokat, hogy az emberiség túlhasználja az energiaforrásokat, csökkenteni kell a fogyasztást, igazából a rezsiárak egekbe törésével szorult rá a legtöbb család arra, hogy valóban hozzáfogjon az energiatakarékosabb és zöldebb életforma kialakításához. Nézzük meg, hogy milyen tippekkel lehet valóban zöldebb az otthonunk.
1. A megfelelő szigetelés
Ha jól belegondolunk, 50-60 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek szigeteléséről, hiszen bővelkedtünk az olcsó energiaforrásban és még a régebben épült, huzatosabb lakásokat is egyszerűen ki lehetett fűteni. (Az úgynevezett “zöld” gondolat pedig még nem is nagyon született meg Magyarországon,) Az olajválságot követő energiaválság után Nyugat-Európában hozzáfogtak az épületek szigeteléséhez, hogy kevesebb földgáz elhasználásával azonos minőségű komfortot érjenek el. Magyarországra a 80-as, 90-es években gyűrűzött be az épületszigetelés, ma már az új építésű házak esetében alapvető elvárás, hogy minél kevesebb energia felhasználásával üzemeljen. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő homlokzati szigetelés, födémszigetelés, tetőtér beépítés esetén pedig a tetőtér hőszigetelése. 2023-ban a 70-es évek energiaválságához hasonló tendenciát figyelhettünk meg az energiapiacon és ez kihat arra is, ahogy az emberek a szigetelésről gondolkoznak.
De azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerünk egy ilyen beruházással? Ez több tényezőtől is függ. Egy olyan ház esetében, ahol hiányzik a szigetelés vagy rosszul volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionáló berendezés és a fűtés használatától is függ a spórolás mértéke. A fűtés esetén több háztartás el van télen 18-19 fokban, másoknál már a 23 foknál is cidriznek. Nyáron pedig van, akinél már 25 fok fölött jelez a hőségmérő és bekapcsolja a légkondit, mások gond nélkül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
2. A fűtési rendszer korszerűsítése, automatizálása
A fűtéskorszerűsítéssel rendkívül sokat spórolhatunk az energián. Egy jól automatizált kondenzációs gázkazánnal (megfelelő szigetelés esetén) stabilan ki tudjuk fűteni a házat, az automatika révén pedig csak akkor üzemel, amikor szükségünk lesz rá, nem fűt fölöslegesen. De mit is jelent pontosabban a fűtés korszerűsítés? Ha jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk (ami tulajdonképpen sok pici gázkazán), érdemes elgondolkodni egy kondenzációs gázkazán beszereléséről, amiről a radiátorokat fűtjük. (Számoljuk bele ilyenkor a költségekbe a gáztervet és azt az időt, amíg átfut a rendszeren a terv befogadása.) Egy bő évvel ezelőtt a legzöldebb, legokosabb gondolat az volt, ha valaki kiépítette a padlófűtést, hőszivattyút szerzett be és napelemről üzemeltette a fűtési rendszerét. Azóta Magyarországon felfüggesztették az épületre telepített napalemes rendszer hálózatba csatlakozás lehetőségét, illetve belengették a korábbi szaldós elszámolás bruttósítását, ezzel pont a fűtési szezonban nem juthatunk hozzá a napelemes rendszerünkkel megtermelt áramhoz. Persze mehetünk a biomassza (fa, pellet stb.) irányában is, egy jól szigetelt ház esetében a fafűtés is tud takarékos lenni, viszont zöldülés szempontjából a fatüzelés nem egy leányálom.
3. Legyenek korszerű nyílászáróink
Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
4. A külső árnyékolók alkalmazása
A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.
5. Gyűjtsük az esővizet, használjuk a szürkevizet
A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Ugyancsak alkalmazhatjuk a szürkevizet felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
6. Legyünk tudatos autóhasználók
A legtöbb ember ma az idő és a pénz szorításában úgy próbál evickélni, hogy lehetőleg mindenhová autóval megy. Nem kell várni a tömegközlekedésre, gyorsan és hatékonyan el lehet érni a célunkat, ráadásul összes is lehet kötni a különböző tevékenységeket. Amint beáll a dugó és csak araszolgatunk a benzingőzben, rájövünk, hogy nem feltétlenül járunk jól az autóval. Próbáljuk meg tudatosan csak akkor használni az autónkat, ha valóban szükségünk van rá, egyéb esetben pedig gyalogoljunk, tömegközlekedjünk, biciklizzünk. Jelentősen fog csökkenni az ökológiai lábnyomunk, ráadásul szociálisan több élményben lesz részünk, mintha minden egyes ügyünket autóval intéznénk.
7. Legyünk tudatos vásárlók
Ez talán az autózásnál is keményebb falat. Minden arról szól körülöttünk, hogy vásároljunk, akkor is, ha nincs rá szükségünk, akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak. A hitelek és adósságok pedig csak egyre halmozódnak. Írjunk bevásárló listát, kerüljük az impulzusvásárlást, ajándékozzunk élményt, programot szeretteinknek, hogy csökkentsük a felhalmozódó, fölösleges tárgyak mennyiségét.
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt
KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés