Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Október 25-éig igényelhető a veszélyhelyzeti átmeneti földgázellátás

A veszélyhelyzeti ellátás további egy hétig, október 25-ig igényelhető, azoknak az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak, akik szeptember 30-ig érvényes versenypiaci szerződéssel rendelkeztek és akik számára az őket korábban ellátó földgázkereskedő a továbbiakban egyéb módon nem biztosítja a szolgáltatást.

Létrehozva:

|

Az MVM szerdai, MTI-nek küldött közleménye szerint az érintettek novemberben és decemberben vehetik igénybe a veszélyhelyzeti átmeneti földgázellátást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-től. Az átmeneti ellátáshoz nyilatkozni kell az MVM Next üzleti ügyfeleknek szóló honlapján. A tájékoztatás szerint a jogosultsági feltételekben nem történt változás. A felhasználó és az MVM Next között a hiánytalan nyilatkozattétellel földgázkereskedelmi szerződés jön létre a 2022. november 1. és december 31. közötti időszakra. A szerződés létrejöttéről az MVM Next e-mailben tájékoztatja majd az érintetteket. Azon felhasználók, akik 2022. augusztus 1-jétől nem jogosultak egyetemes földgázszolgáltatásra és jelenleg végső menedékes jogintézmény keretében biztosított számukra a földgázellátás, a vészhelyzeti átmeneti földgázellátás igénybevételére nem jogosultak – közölte az MVM.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák