Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több civilszervezet perli a belga államot az atomerőművek leállítása miatt

Több belga civilszervezet bíróság elé viszi a belga államot, illetve az Engie-Electrabel energiaipari és az Elia szállításirendszer-üzemeltető vállalatot a Doel 3 és a Tihange 2 atomerőművek leállítása miatt – közölte az RTBF hírportál szerdán.

Létrehozva:

|

Az akciót a 100 TWh elnevezésű atomenergia-párti civil mozgalom vezeti, amely kezdeményezte a 2003-as úgynevezett Deleuze-törvény felülvizsgálatát. Ez a törvény alapozta meg az atomenergia fokozatos felszámolását az országban. A 100 TWh azzal érvel, hogy az energiaellátás nem biztosítható Belgiumban az atomenergia bevonása nélkül. Tagjai ellenzik az atomerőművek végleges bezárását, ehelyett azt kérik, hogy csak függesszék fel működésüket, és amikor az országnak szüksége lesz az általuk termelt energiára, helyezzék őket újra üzembe. A szervezet szerint a belga kormány hatalmas külföldi importra és újonnan építendő gázerőművekre támaszkodó terve nem megoldás az energiabiztonság megteremtésére, mert mindkettő megbízhatatlan forrás. Ezenkívül a csoport azzal érvel, hogy az atomerőművek leállítása negatív hatással lesz a környezetre, és akadályozza, hogy Belgium teljesítse a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos nemzetközi célokat. A 100 TWh úgy véli, hogy a 100 százalékban megújuló energia csak “tévhit”, ezért megbízható energiatartalékra lenne szüksége az országnak.

Egy másik atomenergia-párti szervezet, a Vinçotte Nuclear Association (AVN) szerdán bejelentette: tiltó végzést nyújtott be a bíróságnál, megakadályozandó a Doel 3 atomerőmű leszerelését az európai jog által előírt nyilvános vizsgálat, a környezetvédelmi és az egészségügyi jelentés elkészítése előtt. Az AVN úgy véli, hogy nem teljesültek a jogi feltételek az erőmű végleges bezárásához. A Greenpeace belgiumi csoportja viszont üdvözölte, hogy a Doel 3 atomerőművet pénteken véglegesen leállítják. Jan Vande Putte, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet hazai energiaszakértője szerint ezzel a lépéssel Belgium végre a zöld átmenet új szakaszába lépett. “A jövő a napelemeké és a szélturbináé, a nagyobb energiahatékonyságé, a tárolásé és a keresletkezelésé” – tette hozzá. A Doel 3 nyomottvizes reaktornál tíz évvel ezelőtt a szakemberek hajszálrepedéseket fedeztek fel a reaktortartályon, ami miatt azt két alkalommal is hosszabb időre le kellett állítani. Az azonos felépítésű Tihange-i 2-es blokkot, amelyen szintén hajszálrepedéseket észleltek, 2023-ban tervezik végleg leállítani, a következő blokkokat pedig majd csak 2025-ben kapcsolják le.

Az eredeti kormányzati elképzelések szerint a belga atomerőműveket 2025-ig leállították volna. Az orosz-ukrán háború és a megemelkedett energiaárak miatt a belga kormány úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorok élettartamát 2035-ig, ezzel biztosítva az energiaellátást. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák