

Zöldinfó
Több civilszervezet perli a belga államot az atomerőművek leállítása miatt
Több belga civilszervezet bíróság elé viszi a belga államot, illetve az Engie-Electrabel energiaipari és az Elia szállításirendszer-üzemeltető vállalatot a Doel 3 és a Tihange 2 atomerőművek leállítása miatt – közölte az RTBF hírportál szerdán.
Az akciót a 100 TWh elnevezésű atomenergia-párti civil mozgalom vezeti, amely kezdeményezte a 2003-as úgynevezett Deleuze-törvény felülvizsgálatát. Ez a törvény alapozta meg az atomenergia fokozatos felszámolását az országban. A 100 TWh azzal érvel, hogy az energiaellátás nem biztosítható Belgiumban az atomenergia bevonása nélkül. Tagjai ellenzik az atomerőművek végleges bezárását, ehelyett azt kérik, hogy csak függesszék fel működésüket, és amikor az országnak szüksége lesz az általuk termelt energiára, helyezzék őket újra üzembe. A szervezet szerint a belga kormány hatalmas külföldi importra és újonnan építendő gázerőművekre támaszkodó terve nem megoldás az energiabiztonság megteremtésére, mert mindkettő megbízhatatlan forrás. Ezenkívül a csoport azzal érvel, hogy az atomerőművek leállítása negatív hatással lesz a környezetre, és akadályozza, hogy Belgium teljesítse a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos nemzetközi célokat. A 100 TWh úgy véli, hogy a 100 százalékban megújuló energia csak “tévhit”, ezért megbízható energiatartalékra lenne szüksége az országnak.
Egy másik atomenergia-párti szervezet, a Vinçotte Nuclear Association (AVN) szerdán bejelentette: tiltó végzést nyújtott be a bíróságnál, megakadályozandó a Doel 3 atomerőmű leszerelését az európai jog által előírt nyilvános vizsgálat, a környezetvédelmi és az egészségügyi jelentés elkészítése előtt. Az AVN úgy véli, hogy nem teljesültek a jogi feltételek az erőmű végleges bezárásához. A Greenpeace belgiumi csoportja viszont üdvözölte, hogy a Doel 3 atomerőművet pénteken véglegesen leállítják. Jan Vande Putte, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet hazai energiaszakértője szerint ezzel a lépéssel Belgium végre a zöld átmenet új szakaszába lépett. “A jövő a napelemeké és a szélturbináé, a nagyobb energiahatékonyságé, a tárolásé és a keresletkezelésé” – tette hozzá. A Doel 3 nyomottvizes reaktornál tíz évvel ezelőtt a szakemberek hajszálrepedéseket fedeztek fel a reaktortartályon, ami miatt azt két alkalommal is hosszabb időre le kellett állítani. Az azonos felépítésű Tihange-i 2-es blokkot, amelyen szintén hajszálrepedéseket észleltek, 2023-ban tervezik végleg leállítani, a következő blokkokat pedig majd csak 2025-ben kapcsolják le.
Az eredeti kormányzati elképzelések szerint a belga atomerőműveket 2025-ig leállították volna. Az orosz-ukrán háború és a megemelkedett energiaárak miatt a belga kormány úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorok élettartamát 2035-ig, ezzel biztosítva az energiaellátást. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja.
mti

Zöldinfó
Mire jó a homlokzati hőszigetelés?
A homlokzati hőszigetelés fő feladata a hőmérséklet szabályzása, de egyéb előnyei is vannak.

A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta sokaknak vált alapvető kérdéssé, hogy miként mérsékelhetik energiafogyasztásukat. A hétköznapi használati szokások átalakítása mellett költségesebb, ám hatékonyabb megoldások is adottak, ezek a különböző, a háztartás energiahatékonyságát fokozó beruházások.
A legismertebb ilyen fejlesztés a hőszigetelés, amely nemcsak télen, a meleg megtartásával, hanem nyáron, a hűvös biztosításával is komoly segítséget jelenthet, írja az okodrive.hu.
Ezért éri meg
A homlokzati hőszigetelés legfőbb célja, hogy a meleg és a hideg időszakokban egyaránt segítsen az otthoni klíma szabályzásában. A beruházással jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltségeket, a homlokzati hőszigetelés emellett a hőmérsékletingadozásoktól, a páratartalom változásaitól, a fagytól, illetve a falak vizesedésétől és penészedésétől is véd, ráadásul a zavaró utcazajt is mérsékli. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés adja az épület külső burkolatainak legnagyobb felületét, így a teljes ház hőveszteségének 30 százalékáért is felelhet.
A szigeteléskor számos szempontot figyelembe kell venni: milyen az ingatlan fekvése, melyik irányból, melyik szoba kapja a legtöbb napfényt, milyen az ingatlan szélnek való kitettsége, melyek a leghidegebb falak, milyenek a nyílászárók, milyen a tető. A homlokzati hőszigetelést gyakran egyéb beruházással is érdemes kiegészíteni, a nyílászárók cseréjével például csökkenthetjük a zajszintet, a magas olvadáspontú homlokzati hőszigetelés pedig a tűz ellen nyújthat védelmet.
Erre figyeljünk
A hőszigetelés szükséges vastagságát elsősorban az ingatlan műszaki adatai határozzák meg, értékét a jogszabályba foglalt (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), úgynevezett U érték (szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képessége) alapján kell kiszámítani – ezen belül is keressük a falakra vonatkozó hőszigetelés vastagsági előírásokat.
Az U érték nem más, mint a fajlagos hőátbocsájtási tényező (mértékegysége: W/m²K). Ez, a házszerkezetet jellemző mérőszám a fal négyzetméterein keresztül távozó hőveszteséget írja le, minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A homlokzati hőszigetelés 2023 szabályok szerint a külső falak hőszigetelésére az U≤0,24 W/m²K előírás vonatkozik. A szükséges vastagság meghatározásához mindenképp kérjünk szakértői segítséget.
A homlokzati hőszigetelés utólag, az építkezést követően is felhelyezhető, a felhasznált alapanyag pedig kulcsfontosságú a szigetelés minősége szempontjából. A leggyakoribb alapanyagok az alábbiak: expandált/extrudált polisztirol homlokzati hőszigetelés, azaz hungarocell, amely az egyik legolcsóbb megoldás; grafitos homlokzati hőszigetelés, amely szintén gyakori, és gyakran nevezik grafitos hungarocellnek is; valamint kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés, amely igen népszerű, és gyakorlatilag bárhova felhelyezhető, akár fa-, vályog- és betonházakra is. A három legnépszerűbb anyag közül utóbbi a legmagasabb minőségű, egyben a legdrágább is.
Mennyibe kerül?
Sajnos az elmúlt 6-8 évben példátlan mértékű drágulás ment végbe az építőanyagok piacán, és az infláció sem segít a helyzeten. Hogy egy homlokzati hőszigetelés pontosan mennyibe kerül majd, azt a változatos igények és paraméterek miatt nehéz konkrétan megmondani, olyan egyedi díjak is bejönnek a képbe, mint a vakolás, a festés, az esztétikai rendezés vagy a munkadíj.
Szerencsére ma már elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyeknél a megfelelő adatok bevitelével pontosabb képet kaphatunk a beruházás lehetséges költségeiről, ezeket a platformokat mindenképp érdemes használni. Az egyik kalkulátor alapján általánosságban elmondható, hogy hungarocellnél 3500 Ft/m2, kőzetgyapotnál pedig 4000-5000 Ft/m2 környékén mozog a munkadíj, ám érdemes több vállalkozót is megkeresni a lehető legjobb ajánlatért. Ha nagyjából össze akarjuk szedni a költségeket, akkor a homlokzati hőszigetelés ár színre vakolással együtt előreláthatólag 7500-10000 Ft/m2 körül fog kijönni.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Elérte maximális teljesítményét a világ legnagyobb szélturbinája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert