Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új állatmonitoring szenzor kifejlesztésébe kezdett egy orosházi mezőgazdasági cég és a MATE

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

Létrehozva:

|

Tóth Mónika, az orosházi vállalkozás főkönyvelője csütörtökön az MTI-nek elmondta, cégük 395,75 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből, amely számukra 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással – tette hozzá. Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa az MTI-nek úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat egészségi paramétereit: testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A szenzort az orosházi kft. két alvállalkozója fejleszti ki; azt a mintegy ezer szarvasmarhát – köztük 600 fejőstehenet – tartó mezőgazdasági vállalkozó állatain tesztelnék; az adatok hitelességét pedig meglévő eszköz- és műszerállományával a MATE munkatársai validálják – magyarázta Kovács Levente. A programról az MTI-nek elküldött sajtóközleményben kiemelik, hogy a k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát lehet növelni a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd.

A projekthez az “egészséges állat, egészséges élelmiszer” megközelítés adta a motivációt – írták. Kovács Levente elmondta, hosszú távú céljuk, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen. Tóth Mónika közölte, 72 dolgozójuk közül 37-en vesznek részt a 2025 március végéig tartó projektben.

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Okos napelemek a földeken: ígéretes irányt mutat egy friss kutatás

Az agrofotovoltaikus létesítményekben egyszerre termesztenek növényeket és termelnek energiát, ám nagyon nem mindegy, hogy a fény miként oszlik meg a két tevékenység között.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A németországi Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE (Fraunhofer ISE) csapata olyan stratégiákat elemzett, amelyekkel agrofotovoltaikus létesítményekben egyensúlyozzák ki a növények és napelemek közötti fény eloszlását – számol be a PV Magazine. A kutatók arra jutottak, hogy a vízszintes egytengelyes nyomkövető rendszerek (HSAT) segíthetnek a terméskiesés csökkentésében. A kutatók a délnyugat-németországi Nussbachban található almaültetvényekre esettanulmány adatait felhasználva végeztek szimulációkat az APyV segítségével. Ez egy olyan eszköz, amely fejlett sugárkövetési technikákat használ annak felmérésére, hogy a napelemek elhelyezése miként befolyásolja a növények fényellátottságát. A rendszer képes automatizálni az agrofotovoltaikus létesítmény tervezési optimalizálását a kulcsfontosságú mutatók alapján, figyelembe véve a különböző terményeket.

A csapat megállapította, hogy a napelemek testre szabott vezérlése az almafák számára szükséges fény 91%-át biztosította az év folyamán, ez viszont a napelemes termelés 20%-os csökkenéséhez vezetett. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a napenergia és a mezőgazdaság kombinációja javítható olyan intelligens fotovoltaikus követőkkel, amelyek az időjárási viszonyok, a terménytípusok és azok növekedési szakaszai alapján állítják be a napelemek helyzetét” – nyilatkozta Maddelena Bruno, a tanulmány egyik szerzője. „Ez a megközelítés optimális egyensúlyt biztosít a fotoszintézishez rendelkezésre és a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló fény között” – tette hozzá.

A szakértők szerint voltak olyan időszakok, amikor az almafák fényigénye nem teljesült maradéktalanul, ez pedig rávilágít a terményalapú optimalizálás korlátaira. A kutatók úgy vélik, hogy a meghatározott korlátok ellenére a tanulmány erős alapot teremt a jövőbeli, már folyamatban lévő vizsgálatokhoz. A panelek pozícionálásának hatékony ellenőrzése segíthet megőrizni a mezőgazdasági hozamot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák