Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új állatmonitoring szenzor kifejlesztésébe kezdett egy orosházi mezőgazdasági cég és a MATE

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

Létrehozva:

|

Tóth Mónika, az orosházi vállalkozás főkönyvelője csütörtökön az MTI-nek elmondta, cégük 395,75 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből, amely számukra 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással – tette hozzá. Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa az MTI-nek úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat egészségi paramétereit: testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A szenzort az orosházi kft. két alvállalkozója fejleszti ki; azt a mintegy ezer szarvasmarhát – köztük 600 fejőstehenet – tartó mezőgazdasági vállalkozó állatain tesztelnék; az adatok hitelességét pedig meglévő eszköz- és műszerállományával a MATE munkatársai validálják – magyarázta Kovács Levente. A programról az MTI-nek elküldött sajtóközleményben kiemelik, hogy a k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát lehet növelni a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd.

A projekthez az “egészséges állat, egészséges élelmiszer” megközelítés adta a motivációt – írták. Kovács Levente elmondta, hosszú távú céljuk, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen. Tóth Mónika közölte, 72 dolgozójuk közül 37-en vesznek részt a 2025 március végéig tartó projektben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

Advertisement

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák