Zöld Energia

Mind a két oldalán termel áramot az új napelem

Létrehozva:

6 év telt el a létrehozás óta

2018-05-18

Szerző:

Hell

Az ipar egy egyszerű trükk segítségével 25 százalékkal megemelte a fotovoltaikus berendezések termelőkapacitását.

Kutatóintézetek és vállalatok olyan szilíciummodulokon dolgoztak, amelyek képesek a hátoldalukon is áramot termelni. A telepítési helytől függően a kétoldalú panelek akár 25 százalékkal több áramot is termelhetnek, mint a hagyományos modellek. Az ágazat olyan meghatározó szereplői, mint a SolarWorld, a Trina Solar, a Yingli vagy az LG már piacra dobták az első kétoldalú napelemeket. Az új modulok leginkább abban különböznek a hagyományosaktól, hogy a hátoldalukon egy vékony üvegréteg van, amely megvédi a panelt az időjárás hatásaitól, de átengedi a napfényt.

Thorsten Dullweber, a Hamelni Napenergia-kutatási Intézet fotovoltaikus részlegvezetője elmondta, hogy a második különbség az, hogy az új napelemnek nem a teljes hátoldalát fedték le alumíniumréteggel, hanem csak 100 mikrométer vékony alumínium- vagy ezüst vezetőpályákat helyeztek el rajta. Mindez azt jelenti, hogy a napsugarak gyakorlatilag akadálytalanul érhetnek célba. A megoldás 10-15 százalékos kapacitásnövekedést eredményez, ha az új napenergia-modulokat sivatagokban vagy más olyan területeken szerelik fel, ahol a föld nagyon homokos. Amennyiben a paneleket olyan berendezésre szerelik fel, amely a Nap útját követi, akkor a kapacitásnövekedés akár 25 százalékos is lehet.

A kétoldalú napelemek előnye még, hogy csak 4-7 százalékkal drágábbak, mint a hagyományos rendszerek. Hátrány viszont, hogy az ilyen modulok között a szereléskor több helyet kell hagyni, hogy véletlenül se árnyékolják le a mellettük elhelyezett paneleket. A köztes területeket ugyanakkor – például mezőgazdasági célokra – hasznosítani lehet. Döntés született arról, hogy a Saar-vidéken a nyárig felépítenek egy 2 megawattos létesítményt, amelyet kétoldalú napelemekkel szerelnek fel.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom