Zöld Energia

Napenergiával kombinált passzívház Londonban

Létrehozva:

10 év telt el a létrehozás óta

2014-03-19

Szerző:

Hell

Természetes alapanyagok, kézi kivitelezés, alapos, körültekintő munkálatok. Ez jellemzi azt a London külvárosában megépített lakóotthont, amely a Flint ház nevet kapta.

A megrendelő ügyfelek azzal a kéréssel fordultak a Nick Willson építész irodához, hogy számukra olyan energiatakarékos otthont tervezzenek, amely alig-alig tartalmaz modern építészeti elemeket. Kérésüknek eleget téve, az építészek kerülve a manapság divatos minimalista küllemet, a természet színes, gazdag palettáját részesítették előnyben a tervezéskor.

Ez az építészeti megjelenés az öko otthon jegyében született. Ennek az formatervezett háznak az egyediségét, különlegességét a következő kivitelezési megoldások adják: napenergiával kombinált passzív ház jelleg, fenntarthatóan kitermelt fa alapanyag, zöld tetős garázs, kíváló hőszigetelés. Jóllehet előregyártott fa szerkezetet kapott az épület, ámde ezután itt mindent kézi erővel hoztak létre az egyedi igények, a funkcionalitás és az energiahatékonyság maximális figyelembe vételével. A fűtést a tetőn elhelyezett szolár panelek biztosítják, a természetes fény az óriásira tervezett ablakokon jut be az épületbe. A tervezők szándéka érvényesül a természetes szellőzés kialakításával, valamint az összegyűjtött esővíz hasznosításával.
forrás: alternativenergia.hu

Kapcsolódó tartalom:london napenergia passzívház

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom