Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Akár 25 százalékot is eshet a napelemek ára

A kínai napelemes piac alakulásának az orosz fosszilis hordozóktól szabadulni próbáló Európa is örülhet.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az elszálló energiaárak és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt a napelemek sosem voltak annyira népszerűek, mint napjainkban. Világszerte egyre több régióban döntenek az ilyen típusú eszközök beszerzése mellett, a növekvő érdeklődés pedig nemcsak a lakosságot, hanem az ipart is érinti. A kereslet kielégítése ugyanakkor nem mindig egyszerű, az alapanyagok árának alakulása például nagyban hat a napelemek elérhetőségére. A hagyományos panelek előállítása szempontjából az egyik legköltségesebb összetevő a poliszilícium. A közelmúltban az alapanyagbőség több nagy kínai gyártót, így a Longi Greent, TCL Zhonghuant és a Tongweit is arra sarkalta, hogy akár 27 százalékkal is csökkentsék áraikat – számol be a CleanTechnica. A folyamat hatásai világszerte érzékelhetővé fognak válni, Európa számára pedig különösen kedvezőek lehetnek.

Az ukrajnai háború következményeként az Európai Unióban most minden korábbinál nagyobb erőbedobással próbálnak függetlenedni az orosz fosszilis energiahordozóktól, ebben pedig a napelemes technológiának kiemelt szerep juthat. A South China Morning Post kínai lap szerint a hazai gyártók árcsökkentése várhatóan világszerte élénkíti majd a keresletet, ez különösen igaz Európában. A kínai szilíciumipari szövetségnél úgy vélik, a belföldi kereslet visszaesésének hátterében főként a Covid-19-fertőzések ismételt országos felfutása állhat.

„A napenergia alapú termelés növekvő költség-versenyképessége, amelyet a kibővített termelés és az fokozódó költségcsökkenés irányít, elősegíti a megújuló energia előmozdulását az egész világon” – írta a sanghaji székhelyű BOCI Securities brókercég egy friss jelentésében. Azt, hogy a kínai helyzet pontosan mekkora hatást gyakorol majd az európai piacra, egyelőre nem lehet megjósolni, az viszont szinte biztos, hogy az elkövetkező időszakban olcsóbbá válhatnak a napelemek vagy az ahhoz szükséges anyagok, alkatrészek.

Advertisement

Zöldinfó

Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

Advertisement

A tanulmányról 
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák