Zöld Közlekedés
A japánok már vehetnek hidrogénautót

A Toyota hétfőn elkezdte árusítani Japánban a sorozatgyártásban előállított hidrogénüzemű autóját, amelynek nincs károsanyag-kibocsátása – írja az MTI.
A japánul jövőt jelentő Mirai modellből hétszázat gyártanak az év végéig, ezekből négyszázat értékesítenek a hazai piacon. Ha a kereslet erősnek bizonyul, a Toyota bővítheti a gyártást. A tervek szerint jövőre kezdik el árulni Nyugat-Európában (Nagy-Britanniában, Németországban és Dániában) és az Egyesült Államokban is.
A Toyota Mirai típust villanymotor hajtja, a működéshez szükséges elektromos áramot a folyékony hidrogénnel feltöltött üzemanyagcella biztosítja. Ebben hidrogén és oxigén egyesülésével termelődik áram, a melléktermék tiszta vízpára. Egy feltöltés mindössze 3 percig tart, és utána 650 kilométert lehet vele autózni.
A legnagyobb problémát a környezetbarát autó feltöltése jelenti. A technológia új, így a folyékony hidrogént kínáló töltőállomásokból kevés van, és kiépítésük nagyon költséges. Japánban is csak a négy nagy metropolisz – Tokió, Oszaka, Nagoja és Fukuoka – térségében kínálják eladásra a Mirait, mert a működtetéshez szükséges infrastruktúra csak itt áll rendelkezésre. A japán kormány azt szeretné elérni, hogy 2016-ra száz hidrogénkút üzemeljen a jelenlegi mintegy negyven helyett. Egy-egy ilyen töltőállomás kiépítése 400-500 millió jenbe (835 millió egymilliárd forint közötti összegbe) kerül.
A Mirai ajánlott fogyasztói ára 7 millió 236 ezer jen (több mint 15,1 millió forint), a japán kormány azonban 2,02 millió jennel (több mint 4,2 millió forinttal) támogatja az autó vásárlását, így a végső ár 5,2 millió jen. A Nikkei című gazdasági napilap értesülései szerint máris mintegy ezer megrendelés érkezett az autóra. A Toyotánál ezt nem erősítették meg, csupán annyit közöltek, hogy az eredetileg kitűzött értékesítési célszámot, a négyszázat meghaladja az előrendelések száma. A Honda is hasonló projekten dolgozik, a szériában gyártott modelljük megjelenése 2016 elejére várható.

Zöld Közlekedés
Magyar mérnöki csúcstechnológia: intelligens forgalomirányítás a BME és Magyar Közút közös projektjében
A „digitális iker” segítségével nemcsak a közlekedés biztonsága növekszik, hanem lehetőség nyílik a vezetőtámogató és önvezető rendszerek fejlesztésére is, ami a jövő intelligens közúti forgalomirányításának alapját képezi.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1-M7 autópálya közös szakaszán: a napokban helyezték üzembe azt a szuperszámítógéppel kiegészített rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az MTI-vel – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe. A BME Gépjárműtechnológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, LIDAR, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, így a rendszer képes az útszakasz digitális leképzésére. Ebben a “digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű – tették hozzá.
“A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is” – mondta a közlemény alapján Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka projekt szakmai vezetője. Az M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket – közölték. Kiemelték, hogy az itt nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése; a fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata – fejtették ki.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés